Skip to main content

Gyurovszky S. László

Gyurovszky S. László: Kinek a törvénye?


Abban mindenki egyetért, hogy a központi hatalom lebontása már Csehszlovákiában is szükségszerűvé vált, magát az új alkotmánytervezetet azonban egészen másképp élik meg és ítélik meg a szlovákok, a csehek és a magyarok, s megvalósítását is egészen különböző” okok miatt sürgetik vagy netán lassítják. A decentralizációs folyamat elindítója a szlovák fél volt, s ma is a Vladimír Meciar vezette pozsonyi kormány szorgalmazza leginkább a szövetségi rendszer átépítését.

Gyurovszky S. László: „Erőmű pedig lesz!”


Bős-ügyben sajnos a bársonyos forradalom nem sok változást hozott – legalábbis szlovák térfélen. Igaz, már működhet a zöldpárt, lehet tüntetni, lehet bírálni a nagyberuházást, csak éppen nem ajánlatos. A szocialista gigantománia piramisának tervezői és beruházói rendkívül biztos pozíciókkal rendelkeznek a legfelsőbb szlovák vezetésben. Törekvéseik előtt álló legkomolyabb akadály jelen pillanatban az a tény, hogy az építkezés a szövetségi szervek hatáskörébe tartozik, és így a szlovák kormány nem rendelkezhet a pénzforrások fölött.

Gyurovszky S. László: Politikai mérlegpróba


Mint ismeretes, a szlovákiai parlament október 25-én 12 órás, maratoni vita után több módosított javaslattal törvényerőre emelte a kormánypártok által beterjesztett nyelvtörvényjavaslatot, és elutasította a Matica Slovenská által kidolgozott diszkriminatív, nyelvileg egyneműsítő tervezet tárgyalását.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon