Skip to main content

Gyurovszky S. László

Gyurovszky S. László: Fegyverbe?

Szlovák–magyar viszony


Pozsony, válaszul Budapest 800 millió dolláros oroszországi fegyvervásárlására, 180 millió dollárért kíván fegyvert venni. „A típus és a konkrét fegyverfajta attól függ, milyen anyag érkezik Budapestre. Országunk védelmi képessége és a fennálló egyensúly nem szenvedhet semmilyen sérelmet” – jelentette ki a szlovák kormányfő. Úgy tűnik tehát, hogy a két demokratikus állam miniszterelnöke olyan megbeszélést folytatott egymással, melynek egyetlen következtetése lehetett: nem kizárt a fegyveres konfliktus veszélye sem.

Gyurovszky S. László: Politikai instabilitás Szlovákiában


Nemrég a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) vezetősége bizalmatlanságot szavazott Lubomír Dolgos privatizációs miniszternek, valamint Matús Kucerának, az oktatásügyi tárca vezetőjének. A DSZM választmánya ugyanakkor helyén tartotta Viliam Sobona egészségügyi minisztert, aki „Szlovákia történelmének legjobb kormánya” (ez is Meciar eposzi jelzője) tagjai közül a közvélemény legnagyobb ellenszenvét váltotta ki.

Gyurovszky S. László: „Szerb modell” szerint?

Akadályok Pozsony ET-tagsága előtt


A nem éppen együttműködési készségéről híres szlovák kormány meglepő rugalmasságot tanúsított az elmúlt héten. Mint ismeretes, Strassbourgban fenntartások hangzottak el Szlovákia Európa tanácsbeli tagságát illetően. Ezt követően Jozef Moravcík külügyminiszter azonnal repülőgépre szállt, és késedelem nélkül az ÉT székhelyére utazott.

Gyurovszky S. László: Le is út, fel is út

A cseh–szlovák válás gazdasági következményei


Csehország politikai elitje ugyanis – némiképp leegyszerűsítve a helyzetet – töretlenül hitt a jelző nélküli piacgazdaságban, és a kommunistákon kívül senki sem kérdőjelezte meg a gazdasági reform irányát. Ezzel szemben Szlovákiában reformszocialista közgazdászok kerültek hatalomra, akik a szocializmus és a kapitalizmus közti harmadik út mellett kardoskodtak, s a „magántulajdon és az állami tulajdon közti átmeneti tulajdonformát” szerették volna megteremteni.

Gyurovszky S. László: Szakadás a kormánypártban

Szlovákia


A két évvel ezelőtti „végzetes tévedés” áldozata maga az ex-külügyminiszter volt.

Gyurovszky S. László: Hogyan menesszük minisztereinket?

Szlovák útmutató


A szlovák kormány külügyminisztere, Milan Knazko már hosszabb ideje bírálja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetőjét antidemokratikus vezetési módszerei miatt, mely kritikát Meciar rendkívül nehezen viselte.

Gyurovszky S. László: Pozsonyi színjátékok


Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) hibát hibára halmoz, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a nagy hanggal követelt önállóság megvalósítására sem koncepcióval, sem szakembergárdával nem rendelkezett.

Gyurovszky S. László: Nóta a gyárcsarnokban

Téli utazás – Pozsony


A január elsejétől önállósodó Szlovákia a külső szemlélő számára furcsa képet nyújthat. Az országot eufóriával vegyes letargia, felhőtlen optimizmussal kevert katasztrófahangulat üli meg. És a szorongás. Minden áttekinthetetlen, megfoghatatlan. Mindenki tanácstalan. Anton Hrnko, a Szlovák Nemzeti Párt egyik vezére szerint a szlovák nemzet mindig megijedt az elért célok előtt, s a politikusoknak kell ráébreszteni őt kötelességére. Ezt ma sokan, sokféleképpen teszik.

Svájc vagy Balkán?

Marián Tkac, a Szlovák Állami Bank jövendő vezérigazgatója töretlenül optimista.




Gyurovszky S. László: Új állam születik…


Vladimír Meciar szlovák kormányfő tavaly arról panaszkodott, hogy hazáját állandóan összekeverik Szlovéniával, s hogy Nyugaton azt sem tudják, Európa mely részén található Pozsony. Nos, úgy tűnik, ez a probléma sikeresen megoldódott, és a világ megtanulta Szlovákia nevét. Az esetben csupán az a sajnálatos, hogy nem kiváló eredményei, hanem botrányai révén.

Gyurovszky S. László: Vízeltérítés

Megvalósul a bősi C változat


A helyzet persze szlovák szemszögből sem túlságosan biztató. A szövetségi kormány nemrég ismét napirendre tűzte a gigantikus építkezés költségvetési támogatásának ügyét, és Pozsony számára meglehetősen kényelmetlen döntést hozott. Eszerint a szövetségi kabinet nem támogatja tovább a befejezés előtt álló vízi erőművet a szövetség forrásaiból. Ez érzékeny csapást jelentett Meciarék számára, s Pozsonyban nem is titkolták ingerültségüket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon