Skip to main content

Gyurovszky S. László

Gyurovszky S. László: Nincs visszaút?

Interjú Sona Cechovával, a Mosty (Hidak) című cseh–szlovák hetilap főszeresztőjével
Szlovákia


A Mosty a csehszlovák állam megmaradása érdekében jött létre. Módosítja-e eredeti elképzeléseiket az, hogy a föderáció mégiscsak felbomlott?

Továbbra is fenn szeretnénk tartani ennek a térségnek a kulturális folytonosságát, s nemcsak politikai, hanem elsősorban emberiességi okokból. Úgy gondoljuk, hogy egy nemzetállam természetéből adódóan eleve csak korlátozott demokráciát nyújthat lakosainak.


Gyurovszky S. László: Nemek és igenek

Szlovákia


A szlovákiai parlament kétnapos, késhegyig menő vita után az elmúlt héten meglepően nagy többséggel elfogadta a Vladimír Meciar leváltása után alakult koalíciós kormány programját: a 119 jelen lévő képviselőből csupán 33-an szavaztak a tervezet ellen, 80-an viszont mellette.

Ez a szavazás két fontos dologra utal: egyrészt arra, hogy a politikailag meglehetősen heterogén kormánykoalíció (szocialisták, liberálisok, konzervatívok) képes volt reális és közös kormányprogram kidolgozására, másrészt arra, hogy az általuk alkotott képviselői tömb képes volt akaratának érvényesítésére, mi


Gyurovszky S. László: Meciar második bukása

Szlovákia


Az ellenzék legutóbbi Meciar-ellenes próbálkozása kudarccal végződött (Beszélő, 1994. 7., 8. szám): a parlament korábbi ülésén nem sikerült megszerezni az idő előtti választások kiírásához szükséges 90 szavazatot. Ezt követően Meciar koalíciós ajánlatot tett az ellenzék legnagyobb csoportjának, a Demokratikus Baloldal Pártjának. A miniszterelnök arra számított, hogy a Peter Weiss vezette DBP a koalíciós tárgyalások alatt nem fog a kormány megbuktatására törekedni, s így az valahogy átvészeli a nyári parlamenti szünetig tartó időszakot.

Gyurovszky S. László: A többség veresége

Szlovákia


Mint arról a múlt héten hírt adtunk, Szlovákiában újabb kilenc képviselő hagyta el az amúgy is kisebbségben lévő kormánykoalíciót: a Roman Kovác miniszterelnök-helyettes és Jozef Moravcík külügyminiszter vezette új frakcióval együtt az ellenzéknek így immár 84-86 képviselője van a 150 tagú parlamentben.

A kormányon kívüli pártok ezért még a múlt heti parlamenti ülés előtt megpróbálták megszerezni a hiányzó 5-6 képviselő támogatását az alkotmánymódosításhoz, hogy ez alapján kiírhassák az őszi, idő előtti választásokat.


Gyurovszky S. László, Krasztev Péter, Marian Orlikowski: Zsirinovszkij Bulgáriában / Vissza a Felvidéket?


Zsirinovszkij Bulgáriában

Zsirinovszkij győztes orosz pártvezér a látszattal ellentétben nem hódítani ment Bulgáriába, bár széltében-hosszában hangoztatta, hogy ideje visszacsatolni „bölcsőjéhez” az „egykori 16. köztársaságot”, a lényeg azonban – egyelőre legalábbis – más volt: a „szláv kultúra” és írásbeliség bölcsőjénél tisztelegve, új oldalról próbálta megtámogatni ideológiáját.


Gyurovszky S. László: Koalíciós kavalkád

Szlovákia


Vladimír Meciar kormányfő és DSZM-vezér kormányalakítási alapelve roppant egyszerű volt: még tovább fokozni a Szlovák Nemzeti Párt belső megosztottságát, ily módon végleg legyengíteni, sőt megalázó helyzetbe hozni koalíciós partnerét. Ehhez nem kellett egyebet tennie, mint bőséges jutalomba részesítenie Ludovít Cernák SZNP-pártelnök ellenfeleit: Marián Andel és Jozef Prokes miniszterelnök-helyettesi posztot kapott. Ugyancsak miniszterelnök-helyettesi rangba került az eddigi pénzügyminiszter Julius Tóth, valamint Sergej Kozlík, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagja.

Gyurovszky S. László: Elméleti koalíció – gyakorlati kormány?

Szlovákia


Ez azonban még csak elméleti koalíció, mivel a miniszteri és államtitkári posztok elosztása még nem fejeződött be, s nem lehet tudni, továbbra is tagja marad-e a közös frakciónak egy-egy megbántott képviselő. Hivatalosan mindenesetre a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt együttesen 82 képviselővel rendelkezik a 150 tagú parlamentben.

A csendes támogató

A koalíciókötést csaknem egyéves pozícióharc előzte meg.




Gyurovszky S. László: Helykeresés

Szlovák–orosz–román háromszög?


Mint arról hírt adtunk (Beszélő, 1993. szeptember 4.), Szlovákiában óriási belpolitikai vihart kavart az orosz–szlovák alapszerződés tervezetének ama cikkelye, mely jócskán korlátozta volna Szlovákia szuverenitását. Jelcin és Kovác ugyan e cikkely elhagyása után írta alá a szerződést, emellett azonban a nyilvánosság kizárásával, csendben megszületett az a szlovák–orosz katonai szerződés is, mely az alapszerződésen messze túlmenően aláveti Szlovákiát az orosz hatalmi érdekeknek.

Gyurovszky S. László: Az egyensúlyozás elmélete

Politikai vihar a szlovák–orosz szerződés kapcsán


A polémiát Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke robbantotta ki, aki kijelentette, hogy az akkor még csak tervezetként létező szlovák–orosz alapszerződés kétségbe vonja Szlovákia szuverenitását, s meggátolja az ország tervezett NATO-tagságát. Az ellenzéki párt nyomatékul kilátásba helyezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását.

Gyurovszky S. László: Különös házasság

Szlovákia


A kölcsönös vádaskodásba torkolló tárgyalások akkor jutottak el forrpontjukra, amikor Meciar azt állította: Cernák egymillió korona csúszópénzt akart kicsikarni az állami költségvetésből a koalíció megkötése fejében. A zajos szóváltás után néhány pillanatig még záporoztak a vádak, majd a Szlovák Nemzeti Párt választmánya – váratlan fordulattal – negédes hangú üzenetet intézett a DSZM vezetéséhez: borítsanak fátylat a múltra, üljenek le újra tárgyalni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon