Skip to main content

Heller Ágnes

Heller Ágnes: Miért is ne?


„Az ember azért mászik meg egy hegyet, mert az ott van, a költő azért ír egy verset, mert az nincs ott.” Ezzel a parafrázissal szeretnék helyettesíteni egy hosszú elemzést arról, hogy miért nem tudok Petri versével sem egyetérteni, sem vitába szállni: mert vers, mert szép vers, és nem valaminek a megverselése: csak azért létezik, mert papírra vetették, s úgy létezik, ahogy papírra vetették. Nem a Duna-menti népek nyomorúságáról „szól”, nem a reménytelenségre panaszkodik, és nem azt tanácsolja, hogy „carpe diem”.

Heller Ágnes, Vajda Mihály: Családforma és kommunizmus

Részletek


Az életforma forradalma

Marx – az utópistáktól eltérően – nem törekedett a kommunista társadalom részletező leírására; hiszen elméletének lényegéhez tartozott, hogy az emberi viszonyokat maguk az emberek alakítják, e viszonyok formái tehát az emberi tevékenység, a társadalmi harcok során alakulnak ki. A jövő konkrét struktúrájának előzetes rögzítése egy eszménynek a valósággal való szembeállítását jelentette volna. Ebből azonban nem következik, hogy Marx ne tételezett volna olyan értékeket, melyek realizációja nélkül kommunista társadalom elképzelhetetlen.


Heller Ágnes: 1968


1968 éve számomra felejthetetlen; ezért lesz az erről az esztendőről írott krónikám személyesebb, mint szerettem volna. Nem tudom, hányan élték meg ezt az évet hozzám hasonlóan. De nem tudok írni róla másként, mint ahogy megéltem.

Az 1968-as évre nyíló szilveszter éjszakája volt az első az 1956-ra nyíló óta, amikor boldog új évet kívánva egymásnak tényleg reménykedni kezdtünk, ha sok szkepszissel és fenntartással is, egy kicsit boldogabb új esztendőben.


Heller Ágnes: Kedves Beszélő!


Köszönöm, hogy elküldték Ungváry Rudolf tanulmányát. De érdemben reagálni nem kívánok rá.

(Bozóki András–Czike Bernadett, Heller Ágnes, Szalai Pál): Nevem tuvuduvunk ivígy beveszévélnivi


Hozzászólás Heller Ágnes cikkéhez

Heller Ágnes rendkívül szellemes írást tett közzé a Beszélő áprilisi számában (Vita az erkölcsről és a dogmákról, avagy hogyan kell a sorok között olvasni). Első olvasásra cikkét mi is nagyon élvezetesnek találtuk. Mikor azonban jobban belegondoltunk abba, amit írt, egyre kényelmetlenebbül éreztük magunkat.


Heller Ágnes: Vita az erkölcsről és a dogmákról, avagy hogyan kell a sorok között olvasni


1962 júliusában az Új Írás hetedik számában Gyurkó László vitát kezdeményezett Az erkölcs és a dogmák címen. Cikke támadás Dezséry László 1957 óta folyamatosan kiadott etikai témájú könyvei és rádióelőadásai ellen. A szülőkhöz, tanárokhoz, fiatalokhoz intézett, meglehetősen kenetteljes írásaiban viktoriánus jellegű konzervatív nemi erkölcsöt prédikált.

Heller Ágnes: Descartes úr,

Válaszok Descartes-nak


az Ön gondolatai, még ha kételkedve is olvasom őket, érdekesebbnek tűnnek számomra Seneca könyvecskéjének mondandójánál. Őszintén szólva, a régiek bölcsességét nem tartom különösképpen megvilágítónak, s sajnálom, hogy Ön szemmel láthatóan sokban osztja véleményüket.

Azt tanítják, s Ön ezt megismétli, hogy mindenki szeretne boldogan élni, hogy a boldogság erényes életből és szerencsejavakból tevődik össze, és hozzáteszi, hogy az erényes ember bölcs és boldog akkor is, ha körülményei nem a legfényesebbek.


Heller Ágnes: A civilizáció globális válsága


1.

A következőkben arról kívánok beszélni, hogy mit jelent a civilizáció válsága ma. Már maga a téma megfogalmazása megszabja a kérdésfeltevés irányát. A válságos állapotban lévő beteg vagy felépül, vagy meghal. Hasonlóképpen, ha egy civilizációról azt mondják, hogy válságban van, feltesszük, hogy vagy sikerül kikúrálni nyavalyáit, vagy össze fog omlani. Ekkor két lehetőség van; egyfelől a legsúlyosabb problémák megoldása, másfelől a társadalmi és politikai káosz, szétesés, sőt önmegsemmisítés.


Fehér Ferenc, Heller Ágnes: Válasz a körkérdésre

Hol lesz, hol nem lesz…


A szovjet kommunizmus gyors összeomlása olyan nagy ajándék, melyet a történelem csak ritkán osztogat. Egyebek között ez a legelőnyösebb feltételeket teremti meg a politikai cselekvők lelki felszabadulása számára. Mostantól kezdve minden politikai javaslatot teljes elfogulatlansággal lehet megítélni. Semmi sem vonatkozik többé a régi rendszerre, semmi sem hozhatja azt vissza, elsüllyedése végérvényesnek tekinthető. A politikai képzelet megengedheti magának, hogy csak a jövő felé forduljon.

Heller Ágnes: Ideiglenes Istenhozzád Jacques Derridának

Ma már meghalni sem érdemes. Nincs többé Jacques Derrida, hogy a tegnap eltemetett filozófus szellemét méltóan megidézze.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon