Skip to main content

nwa [Nagy W. András]

nwa [Nagy W. András]: Kisbér / Komszocialisták / Dolgozatjavítást! / A látható légió


A jogosultak harminc százaléka nem szavazott! – súgták visszafogott örömmel ’90 tavaszán az MSZP hívei. Rájuk még nem, másra már vagy egyáltalán nem – tették hozzá sejtelmesen.

Igazuk lett! Alig két év múltán szinte teljesen kicserélődtek a választási szerepek. Mostanában körülbelül annyian szavaznak, amennyien ’90-ben nem szavaztak. S tekintélyes részük tényleg az MSZP-re voksol.

A vesztesek ma még azzal vigasztalódhatnak, hogy talán ki sem kapnának, ha mindenki választana. A jogosultak bő kétharmada szavazhatna rájuk, ha egyáltalán szavazna valakire.




nwa [Nagy W. András]: Jacare tinga, arapaima, onca preta / Meciar / Keleti / Demokratista realizmust!


„Ha médiavita, akkor Magyarország” – riad fel álmából a világutas. Bár nagy nemzeti polémiánk monoton, kataton unalma mindjárt vissza is ringatja.

A semminél azonban még ez is jobb, legalább ily módon jelezzük felségterületeinket! Ez az igény teljesen újszerű, hisz jóformán csak tegnap bontottuk el a vasfüggönyt, és bizonyos értelemben antiliberális is.


nwa [Nagy W. András]: Pont / Ellenpont / Blokád


A kormánypártok nem tettek ugyan le arról, hogy erkölcsi csapást mérjenek a köztársaság elnökére, de elnapolták, mint mondják, „bejegelték” tervezett parlamenti nagyakciójukat. A heves vérű népi avantgárdot, Balaskó Jenőt azonban nem lesz könnyű lehűteniük. „Lelkükből kilógó sárga fogaikkal a sarkokból is kiharapják a pókot, ha nem az ő érdekük javára szövi hálóját” – írja a hétfői Új Magyarországban. Az elnököt maguk előtt toló, dr.

nwa [Nagy W. András]: Végjáték a Dunánál? / Hasonló a hasonlónak…


A legutolsó pillanatban, percekkel lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy a köztársasági elnök nem meneszti Gombár Csabát a rádió éléről. Nagy hirtelen csak arra maradt erőnk, hogy megpróbáljuk beleélni magunkat az ügy egyik élharcosa, Kulin Ferenc kormányoldali képviselő úr helyébe. Ha mi lennénk ő, a parlamenti kulturális bizottság elnöke, s néhány évet aludhatnánk a mostani történésekre, akkor alighanem hálával gondolnánk vissza Göncz Árpád döntésére. Meghiúsította a képviselő úr tervezett merényletét a sajtó szabadsága ellen, megakadályozta a tényleges elkövetést.

nwa [Nagy W. András]: Népfelség / Erkölcsi szárnyak csattogása… / Tisztelet Göncz Árpádnak


A hazai kommunisták kerek negyven éven át bizonyíthatták, hogy nem alkalmasak az ország vezetésére. A mostani jobbkonzervatívoknak, népnemzetieknek tizedannyi idő, tulajdonképpen két év is elegendőnek látszik, hogy megmutassák, nem megy nekik… Már csak a liberálisok vannak hátra. Ha létezik történelmi esélyegyenlőség, akkor most az ő nagy ugrásuk következik…

Ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, na meg a fényes csabai példának, a népet már most furdalja a kíváncsiság, már most az egyesült liberálisoknak adná át a hajtási engedélyt.


nwa [Nagy W. András]: Demokráciaélénkítést! / Hamis következtetések / Bős / Tisztelet Forgács Pálnak!


Ezen a héten különösen nehéz olyan híreket kiragadni, melyekkel a lap hátsóbb oldalain ne foglalkoznának bővebben is a munkatársaink, így járt azonban az MDF hétvégi, balatoni konferenciája is. Nekik sem sikerült sok újat hozzátenni Szabó Iván ipari miniszter és más kormányférfiak korábbi bejelentéseihez. Az MDF-ülés szűkszavú „ajánlásokat” tett a gazdasági fellendülésre.

nwa [Nagy W. András]: Rendszertartó demonstráció


Szinte leírni sem merem, mert akkora közhely, hogy a ’88. május 27-én megindult (újraindult, hiszen ne feledjük a ’86-os, rendőrileg szétvert előzményeket) Duna-tüntetések mindenekelőtt a hazai pártállami falakat mosták alá. Ugyanilyen közhely, hogy a Duna, a Csallóköz, a Szigetköz nyugalmát a rendszerváltás, a demokrácia sem hozta meg.

nwa [Nagy W. András]: Zöldek / Népi, urbánus… / Bosznia


A Los Angeles-i lázongás hírei, kommentárjai, az Amerikának címzett intelmek és méltatlankodások bizonyára Tisztelt Olvasónk könyökén jönnek már ki. Ennélfogva már el sem merjük mondani a saját intelmeinket.

Pedig van benne valami jelképes, hogy épp a Munka – vagy prózaibban, a teljes foglalkoztatás – ünnepén futottak be a tengerentúli vészhírek. Törvény ugyan nincs róla, de eléggé megalapozott tapasztalat, hogy a társadalmak a nagyarányú, idült, reménytelen munkanélküliség állapotában válnak hajlamossá az ilyenfajta robbanásokra.


nwa [Nagy W. András]: Középtechnika / Főmérnök / Csúcspolitikus / Szarajevó


Szerencséje a kormánynak, hogy nem mostanra, hanem csak az év végére, az utolsó negyedre ígérte bizonyos kedvező gazdasági tendenciák megindulását. Így nem kell azt állítania az első negyedéves adatokról, valamint a fizetési morál megszilárdítására tett kormánylépésekről, hogy ezek már a kibontakozás mérföldkövei.

Pedig aki nagyon keresi, még ebben a nehéz szituációban is megtalálja a szépet és felemelőt! Az örökké csak ostorozott, kozmopolitának, hazafiatlannak csúfolt bankemberek és plutokraták épp ezen a héten tanúsítottak példamutató hazafiságot.


nwa [Nagy W. András]: A zsák, a folt meg Bibó István / Érzelmek iskolája / Nemzetliberalizmus


A választási félidő, no meg az idei március 15-e kesernyés íze több szerzőt, jeles közéleti személyiséget is arra inspirált, hogy nagy távú, oknyomozó írásban merengjen el demokráciánk állásáról.

Közülük is kiemelném Bauer Tamás, a fáradhatatlan szabad demokrata teoretikus március 21-én előadott és a 23-i lapokban ismertetett fejtegetéseit az Antall-kormány két évéről.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon