Csurka fél lábbal már kint van az MDF-ből – közölte, saját vágyait is megfogalmazva, a pártalelnök egyik legelszántabb kritikusa, Debreczeni József. A hétvégi, kényelmetlenül nagyra sikerült médiatüntetés nyomán viszont az a kérdés is felmerül, nem vonatkozik-e ugyanez magára az MDF-re is?
Semmelweis Ignác munkássága egyszersmind a preventív orvoslás fontosságára is felhívja figyelmünket – jelentette ki augusztus közepén a magyar Semmelweis Társaság elnöke, dr. Antall József. Egy hetet sem kellett várni rá, hogy a nagy magyar orvos igazát az orvostörténész kálváriája példázza! Nem figyelte, vagy talán alábecsülte a csurkai kórság terjedését. Intézményeiben nem tette kötelezővé, a preventív, antiszeptikus megmerítkezést. Akármiféle alakok bejöhettek, akármit behozhattak, nem kellett megjárniuk a purgatóriumot.
Az elmúlt hetekben épp eleget foglalkoztunk bizonyos kormánypárti dolgozatokkal. Ezek a dolgozatok a szeretetteljes szellemi fajvédelem megnyilvánulásai, új színekkel gazdagítják a magyar magaskultúrát. Nem sokáig kellett árválkodniuk! A legutolsó héten Kétegyházán, Turán már helyi bontásban, gyújtogatás, lövöldözés formájában észlelhettük a kultúrtrend folytatódását.
Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy oksági a kapcsolat, s a helyi kivitelezők a felsőbb szellemi útmutatókat követik. De a fordítottját se igen tudnám bebizonyítani.
Lopakodó Hold, a nagy törzsfő, a vad indián csak a nevezetes filmdráma utolsó kockáin lép a szemünk elé. Szétfoszló, bizonytalan jelzések, kiégett őrbódé a prérin, felfordult ekhós szekér, kaktuszcserjék tövén száradó holttestek mutatják csak, hogy valami hátravan, egyáltalán nincs vége még, valaki, valahol a bozótban oson, figyel, közeledik… Hogy amikor üt az óra, kilépjen, és véres tusában, életre-halálra megvívjon egy másik férfiúval.
Újabban mintha nálunk is furcsa dolgok történnének.
„Te szerencsétlen ember! Eredj, eredj innen! Eredj, eredj innen!” – mondotta jóságos nagy királyunk, szent jobbját a térdeplő vállára helyezve, az éji hálótermébe lopózott, ott azonban a sugárzó szentség hatására összeomlott, tőrét elhullajtott, vezeklő merénylőnek.
Máig eleven, egyetemes példázat! Még ha esetleg nem is pontosan úgy történt, ahogyan Benedek Elek tüneményes regéje elmeséli…
Bocsássunk meg a vétkezőknek, kritikusainknak, pártütőinknek! De ne marasztaljuk őket!
Beszélő: Van agrárválság nálunk, vagy nincs?
Juhász Pál: Van, és ez három teljesen különböző rétegben mutatkozik. Az egyik a piacrendszer átalakulásával függ össze. Meg azzal, hogy az agrárpolitika nem tudott időben és megfelelően reagálni a keleti cserekereskedelem összeomlására, nagyra nyílt az agrárolló, százmilliárd fölé ment a termelők vesztesége. Ez a válságrész az idén enyhült valamelyest, konszolidálódtak a piacok, sikerült megtalálni azokat a vevőket, akik tavaly eltűntek.
Nem hiába szabadulnak fölös szőrzeteiktől a skinheadek, a bőrfejűek! Még ebben a tikkasztó, álmosító nagy melegben sem lankadnak. Pár napon belül már a második színes diplomatát – s ki tudja, hányadik nem diplomatát – verik meg. Volt köztük már afrikai, ázsiai, mindjárt jönnek az amerikaiak, az Egyesült Államok nagykövetségének színes diplomatái.
Azt sem tudjuk már, melyik hétről üzengetünk. Annyira összekuszálódtak az ünnepek és a hétköznapok. Akkor meg ne is az időt, hanem a fontosságot vegyük kiindulópontnak. Maradjunk középen, figyeljünk, nehogy kisodródjunk! Az elmúlt héten is ez volt a legfontosabb tennivaló és a következőn is ez lesz.
Tervszerű demokráciát!
Mi vagyunk a béke szigete, oázisa, Kohl kancellár legjobb finnugor tanítványai, őroszlop egy kultúrtektonikai törésvonal mentén, és így tovább.
Ha befejezted a prédikációt, hagyd is abba! – okosítják a növendéket a papneveldében. Ezt az évezredes teológiai bölcsességet mindenekelőtt a keresztény-nemzeti irányzatú pártoknak és politikusoknak illenék megszívlelni.
Soha jobb alkalom a mostaninál! Ha végre-valahára, tekintettel a meleg nyárra is, vizes lepedő borult a tévé és rádió ügyére, akkor már hagyják is így! Sőt, ha szabad tanácsot adnom, tegyék még alá a teljes Kónya-programot is. Helye lesz a nagy vizes lepedő alatt, mert ha igaz, egy másik programot, a Kupa-félét meg újból elő kéne húzni.
Még azt mondják, nincsenek törvényességi, jogállami, alkotmányozási hagyományaink! – méltatlankodott a hét végén Szabolcsba ránduló dr. Antall József. Hát Szent László, aki már 800 évvel ezelőtt is törvénykezett?
Nagy királyunkat, mint köztudott, az igazság szeretete mellett kellő szigorral is megajándékozta az Úr. A leányrablót személyesen, önkezével küldte át a másvilágra, a tyúktolvajt hóhérainak népes hadára bízta. Még a papot is megbüntette, ha lopott.
Van valami nyugtalanító benne, hogy dr.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét