Skip to main content

Parti Nagy Lajos

Ambrus Judit, Parti Nagy Lajos: Levelek Parti Nagy Lajoshoz

1 hozzászólás

Parti Nagy Lajos és Ambrus Judit levélváltása

Kedves Lajos, midőn ezt írom, zord a lelkem, mint behabart cimbalom, de ne is próbáljál mobili telefoni szókkal szándékomtól eltéríteni, mert nem. Együtt akartam válaszolgatni az olvasóink kérdéseire teVéled, igen, mert tudom, de nem, mert azt is tudom.

Parti Nagy Lajos: Hóvaku

A Hóvaku eredetileg a Lyoni omnibusz című tévéműsor felkérésére íródott: egy-egy fényképre komponáltak novellákat a szerzők. A novella egy későbbi változata a Liget című folyóirat 1997/1-es számában jelent meg. Mi most először az eredeti művet közöljük az ihlető fényképpel együtt, s utána elolvashatják ennek a novellának a tizenegy évvel későbbi, a mostani változatát, mely nemsokára megjelenik a szerző új kötetében, A fagyott kutya lábában.

Parti Nagy Lajos: Őszömi beszéd

A nagy Duna mentében ennyit még az illetlen beszéd kurva anyját nem szidták.

Gács Anna, Parti Nagy Lajos, Tamás Ferenc: Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

Résztvevők: Tamás Ferenc, Parti Nagy Lajos, Gács Anna

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon