Akárcsak Matisse idős korában, bizonyára Hrabal is elérkezettnek látta az időt a nagy kompozíciók megalkotására – kínál egyfajta hipotézist Szigeti László, a zsebcselelméletbe ágyazott Hrabal-legendák, -történetek, -vallomások, -mítoszok megörökítője, a mester önéletrajzi trilógiájának keletkezéséhez.
Talán a főszerkesztő vagy képszerkesztő (?) is úgy gondolhatta, hogy Nádas Magyar Ház dokumentum-összeállítása a 6. szám legérdekesebb része. Ezért tette a Nádas-fotót a címlapra. Vagy a ritka pillanatot ünneplendő, hogy Nádas publicistaként is megszólal?
Ez alkalommal – számomra – nem is a téma az igazán izgalmas, amelyről a tetsz(?)halott/kiirtott Gondolat-Jelben Kertész Imrétől már hallhattunk, hanem az, ahogyan, amilyen etikusan Nádas megírja.
Közép-Európa és Oroszország veszedelmes viszonyai kerülnek megint egyszer reflektorfénybe a nyári szám nyitó írásaiban. És elsősorban is legfőbb ihletőik, gerjesztőik: a nacionalizmusok.
Kiss Gy.
Hirdeti a Kritika idei második számának címlapja, egy négy évvel korábbi, elhíresült jelkép metamorfózisával, feltételezve, hogy még élénken emlékszünk az eredetire – hogyne emlékeznénk, mikor a kivonulás után még hosszú hónapokig fő díszleteleme volt a Bem téri tudósításoknak –, a hurkás nyakra, a ráfeszülő egyenruhára, a durva s egyszersmind nevetséges, vad, kisegéri rátartisággal megfogalmazott TOBAPИЩИ KOHEЦ-re (úgy hírlik TOBAPИЩИ ÁGYŐ – vagy talán az „Ágyő” is cirill betűkkel – volt az eredeti felirat, amely elegáns és nagystí
Szilágyi József a halált választotta.
Nem jött vissza hozzánk abba a valamibe, abba a majdnem-életbe, abba a kvázi-szabadságba.
A halált választotta.
Javorniczky István dokumentumkötete debreceni egyetemi éveitől kíséri végig Szilágyi sorsát. (Fegyház kommunista szervezkedésért; szabadulás: 1944-ben. Rendőrfőkapitány a felszabadulás után Debrecenben, házassága, súlyos betegségei. Országos rendőrfőkapitány, 1948-tól a KEB tagja. Kijelentései Rajk letartóztatásakor – kidobják a pártközpontból. Egyre alacsonyabb pozíciókban. KEB-megrovásban részesül.
Graffiti/Your Graffiti Handbook
Pátria Könyvek
Válogatta, szerkesztette és fordította: Salamon Gábor és Zalotay Melinda
Borító és könyvterv: Erdély Dániel
Graffitik. Falfeliratok. Tájékozódási pontok a városban. Bombabiztos jelentések egy bizonyos korosztály (?), egy bizonyos réteg (?) hangulatáról, gondolkodásmódjáról, eszméiről, vonzódásairól, divatjairól. Kik ők? A kötet grafikusa már tudja!?
Üzenetek. Egészen mindennapi üzenetek. Ide és ide mentem.
Nem az a misztikusan hangulatos mélykék, nem az a játékosan csillagfényes, mint a könyv borítóján. Koromfekete, s egyre feketébb, kihunyó csillagokkal. Oly ritkán, s az idő előrehaladtával egyre ritkábban felderengő halvány fényekkel, s egy-két, minden sötétségen átvilágító, mesebelinek tűnő csillagóriással. Néhány évtized késéssel ezt az éjszakát is végigszenvedhetjük, az Elie Wieselét. (A közelmúltban az Európa Kiadó gondozásában megjelent Az eskü című regénye is.) A máramarosszigeti vallásos s a családját rajongva szerető zsidófiúét.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét