Skip to main content

Szentesi György

Szentesi György: Válasz hamis tételekre


Nehéz dolog valódi tények helyett érzelmekkel, indulatokkal, értetlenséggel vitatkozni. Hogy mégis megteszem, annak egyetlen oka van: nem szeretném, ha egyetlen olvasó is elhinné, hogy a Honvédelmi Minisztériumot elmarasztaló cikkemmel szemben fogadatlan prókátorként fellépő heves főhadtudósnak van igaza.

Konzervatív gondolkodásmód

Szeretném tisztázni, miért tartom a jelenlegi katonai felsővezetést konzervatívnak. Hazánk és a környező országok helyzete az eltelt három év alatt gyökeresen megváltozott.




Szentesi György: Hová tartozzon a határőrség?

Honvédelmi törvény


Alkotmányunk a határőrséget a honvédséggel együtt a „fegyveres erők” részének tekinti [40/A. § (1)]. Eszerint a szervezet alapfeladata, miként a Magyar Honvédségé is, a Magyar Köztársaság katonai védelme. Ennek ellenére a határőrség a Belügyminisztérium felügyelete alatt áll.

Nehezen érthető, hogy a politikai rendszerváltás után miért nem kísérelték meg azonnal ennek az anakronizmusnak a felszámolását. Hiszen a határőrség teljes állományának „belügyes” státusa a módosított alkotmány elfogadásakor is túlhaladott volt.


Szentesi György: Egér született

A honvédelmi alapelvekről


Minden kompromisszumnak ára van. Az ellenzéki pártok képviselői és szakértői, úgy látszik, megelégedtek a honvédelmi alapelvek gyökeres átfogalmazása és drasztikus megrövidítése helyett azzal, hogy a vitatott részek közül a legfontosabbakat, amelyek a haderő létszámára és a határőrség hovatartozására vonatkoznak, egyetértés hiányában kihagyják az anyagból.

Szentesi György: Egy tárca elégtelent kapott

Történelmi visszapillantás a Honvédelmi Minisztérium államtitkárainak távozása alkalmából


Az elmúlt három évben a Honvédelmi Minisztérium főként önmaga átszervezésével foglalkozott. Így 1990 májusa óta a Magyar Honvédség – a jelentős létszámcsökkentéstől eltekintve – sokkal kisebb mértékben változott meg, alakult át, mint az indokolt lett volna.

Szentesi György: Gondolatok egy koncepciótlan koncepcióról

Honvédelmi Alapelvek


Katonai rendszerváltás

Alig két hónappal a kormányátalakítás után, 1990 júliusának második felében egy „elgondolás” készült a Honvédelmi Minisztériumban. Az új honvédelmi miniszter jóváhagyta: ez lett a mostani Honvédelmi Alapelvek alapja, s egyben létrehozásának munkaterve.

Az akkori katonai vezetés jogosan igényelte egy új magyar katonai koncepciónak, a hadsereg új feladatainak megfogalmazását.




Szentesi György: Mi a baj a légvédelmünkkel?

Honvédelmünk időszerű kérdései


Nem kétséges, hogy egy kontinens közepén elterülő ország katonai védelme szempontjából az egyik meghatározó tényező a légtere őrzésének képessége. Különösen igaznak tekinthető ez a megállapítás most, a huszadik század utolsó évtizedében, amikor repülő támadóeszközök sokasága – pilóta vezette harci repülőgép, robotrepülőgép, ballisztikus rakéta állhat – az ország potenciális ellenfeleinek rendelkezésére.

Mikor tekinthető egy ország légvédelme kielégítőnek?


Szentesi György: Fegyverzetcsökkentés

A START–2 és jelentősége


A nukleáris fegyverkezési verseny kezdőpontja 1945, az amerikai atomfegyver megszületése.

Szentesi György: Önirányított hadsereg


Nagy érdeklődéssel olvastam a Beszélő július 20-i számában a parlament honvédelmi bizottsága prominens tagjával, Király Béla vezérezredessel készített interjút s a Pesti Hírlap hasábjain megjelent reflexiókat erre az interjúra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon