Skip to main content

Szilágyi Andor

Szilágyi Andor: Hogyan Eshetett Vala,

hogy Folyó Esztendő Április 3-án, egy Szombati Napon, Költsey Ferenc Nem írta meg Magyarok Himnuszát, és Professore Galváni Lajos Nem Találta Fel a Híres Galván-elemet, mert Hogy Debrecen-felé Haladtában, dr. Antall József Miniszterelnök Úr Kormányvonata Átal Roboga az Abonyi Vasútállomáson


Midőn:

– Vajh, jó Ferenc, miért nem gangolunk tovább? – fordult összes vonzó mediterrán mosolyával professore Galváni Lajos barátja Kölcsey felé.

A poéta hallgatott. Alig hagyták el Pestet, amikor Költsey fejében megszólaltak egy nagyszabású költemény az első sorai, amelyek aztán nem is hagyták nyugodni egyetlen másodpercre sem.




Szilágyi Andor: Egy gyáva naplója


„Ha megütik arcom egyik felét, odatartom
a másikat is. Abból baj nem lehet…”
Én


márchárom/

0954.   Az Állatkertben nem az oroszlán a király, hanem az igazgató.

1037.   Csak a beteljesületlen szerelmeknek van esélye, hogy örökké tartsanak.

1129.    Az emberek a Föld gondolkodó rákos sejtjei.

2326.   A hit és a vallás olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.











Szilágyi Andor: Idős Mártonné karácsonya


Idős Mártonné valamikor szeptember közepe táján vette észre, vagyis hát hallotta meg először, hogy tücsök van a lakásban. Hát maga kicsoda, fordult a hang irányába, amikor a láthatatlan tücsök bezajongva az egész lakást, valahol a szekrény mögött, az ablakhoz közel, első ízben felberregett. És hol lakik, kérdezte később idős Mártonné, de hiába az orrára tolt szemüveg, és hiába a zseblámpa, amellyel a kezében térdepelt, hajladozott, majd hasalt a naftalinszagú szekrény előtt, a sajátos hang forrását nem pillantotta meg.

Szilágyi Andor: A miniszterelnök úr ébredése

Tárca


Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi.

Hajnalban, midőn a Harmadik Magyar Köztársaság első miniszterelnöke felnyitotta a szemét, első dolga volt, hogy mielőtt még felkattintotta volna az ágy melletti szekrényen álldogáló, anno atyjától megörökölt kedves éjjeli éjjelilámpását, mint hosszú évtizedek óta minden áldott nap minden kora reggelén, a sötétben elébb egy korty vizet vett magához.

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi.

Mint az eltelt hosszú évtizedek során, minden áldott nap kora reggelén annyiszor (tehát akkor is, midőn még nem töltötte volna be eme m






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon