Mivel a televízió képre épülő műfaj, halála egészen addig elleplezhető, amíg képes a képernyőjét mozgásban tartani. A rádiónak szólnia kell, mondogatta nem kis szellemi pragmatizmussal Kádár János oly szívesen, anélkül, hogy ezt bővebben, legalábbis csekély ismereteim szerint, megmagyarázta volna valaha is.
Fortélyos a félelem. Én félek, te félsz, Csúcs László fél. Mi félünk, ti féltek, Csúcs László félnek. Nézem, hallgatom a rádióalnök exkluzív mélységű interjúját A Hétben, egyik szemem sír, a többi meg nevet. Sír, mert egy embertársam arról vall, hogy szorong, a többi száz pedig azért, mert láttak ők már varjút a karón. Csúcs László alnök fél. Jegyezzük meg, van mitől. Aki egy ilyen figura közelében él, annak egy merő, folytonos rettegés lehet az élete. Elég csak a borotválkozó tükörbe pillantania, vagy szerettei szemébe néznie, és kész. Tenyér izzad, háton szőr feláll.
Minden jó, ha a vég jó. /Reklám, 5p./ Végre nézhető a Magyar Televízió! /Reklám, 5p./ A Panoráma szerkesztőségének teljhatalmú ura rövid, de annál férfiasabb jegyzetében arról beszél, hogy ugyan nem lát be semmit, de hajlandó elgondolkodni dolgokon!
Monthy Phyton. A királynőnek is van hónaalja, és különben se járta ki a nyolcat, mert tök hülye, a kitömött brit birodalmi oroszlánból hullik a szalma, élete folyamatos rettegés a félelmetes porszívótól egy vidéki kisegítő iskola pókhálós szertára mélyén, az angol létezés inkább hasonlít egy elmeszociális otthon hétköznapjaira, ahol a brit koronát éjjeliedénynek használják, mint egy nagy nemzet tudatos önszervezésére, a világhíres angol tapintat, udvariasság, hidegvér, elegancia pedig nem egyéb, mint idiotizmus, jobb esetben képmutatás, üres hazugság, ja, és persze.
Midőn…
– Falvédő szöveget! – tsapá le keze ügyébő’ dühödten kedvencz lúdtoll pennáját kölcsei Költsey Ferencz, amikor fülibé jutának a rádiós hírek ragadós folymányai, és azon szent mozdulattal fejibű’ is letsapá vadonúj koltsagtollas sövegé’, amelyet a legemelkedettebb alkalomra tartogata, jelesül, hogy megírja a magyarok örökérvényű Hymnusát. – Falvédő szöveget, nem Hymnust! – harsogá kölcsei Költsey szerte a délibábos kölesei vidéken. Prf.
És akkor eljött a csütörtöki nap, és az ország egy része ott izgult a tévé előtt, hogy a Mindent vagy semmit! című agy-reflex-őrületben Kodaj Bencének vajon sikerül-e megütnie a főnyereményt. Mit mondjak, sikerült neki. A furmányos matematikus elmeéle kilencedszer is kiállta a próbát. Övé lett tehát az egymillió forintnál is többet érő szuperautó. Hurrá. A játék több mint egy egész klasszissal jobb, mint az általunk ismert televíziós játékok bármelyike, következésképp úgy dukál, hogy a díj is magasabb legyen. Különben is K. Bence előtt nyert már valaki főnyereményt, tehát passz.
Magyar tévéző ember (hungaro homo monitoricus) két ok miatt verheti magát a földhöz. Ad 1. végső elkeseredésében. Ad 2. feneketlen örömében. A különbség csak annyi, hogy az egymástól végletesen eltérő lelki motívumok hatására két egymástól végletesen eltérő testrészét csapja oda.
A hungaro homo monitoricus vasárnap este végignézi az első csatornán a Hét hétről összeállított választási katyvaszát, eldönti, melyik szerkesztői kollektívára bizton nem szavaz idén májusban, aztán sárba süppedő szívvel sávot vált. A kettesen már Jordán Mihály portréfilmje megy.
Egyszer egy színpad hátsó traktusának sötétjében láttam működni a szélgépet. Az intézmény közismerten legostobább figurája – a Lajoska – állhatatosan strázsált a henger alakú szerkezet mögött, és csak az ügyelő intésére várt. Talán még a nyelve is kifittyedt oldalt, és mintha a nyála is elcseppent volna, na nem nagyon, csak épphogy egy kicsit, mindenesetre az bizonyos, arcán szelíd alázattal, szemében az együgyű teremtmények tompa tekintetével leste az ügyelő kezét, és szemmel láthatóan megszűnt körülötte a világ. Csak egyetlen dolog létezett számára, illetve kettő.
Homlokomon, mint vén
kelttésztán a bús redő,
vastag hurkákat vet
a lángpallos hátán
elnyargaló bősz idő.
Pöttyösbögrö bánat,
mely szívemen szétterül,
e kis hazának
– egyesek szerint! Haha! –
túl sokba kerül.
Alapítok alapítványt,
sí rock operát,
felfedem keblem titkos kapuját,
de nyugtom mégse nem lelem,
mert e kis, magyar szíveken,
nem látom bronzani
saját alakom daliás szarabát.
Óh!
moldoványiákoszakója • pepitamosolyatélipalotafelett • vlagyimiriljicslehunytpillái • leninfiúk • szamuely • leszámolás • büntetés • pofon • zsirinovszkij • csurkapista • apafiú • lú • patkó • pőszelajos • borház • botrány • nálik • vaddisznó • agyar • magyar • pántlika • borbúzabékesség • csizma • asztal • kártya • ász • geszti • duma • duna • híd • parlament • műjégtánc • duplaleszúrtridberger • pontokéspontozók • választás • kulinferenc • hunyadikeserű • víz • pohár • fej • hal • bűz • tűz • kocsiselmihály • döntsönanép • kasza • kalász • padlás • söprés • nagyimre • kádár • sugárandrá
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
1 év 51 hét
4 év 24 hét
4 év 28 hét
4 év 28 hét
4 év 29 hét
4 év 30 hét
4 év 30 hét
4 év 32 hét
4 év 32 hét
4 év 33 hét