Skip to main content

Szilágyi Andor

Szilágyi Andor: (Élőadás)

magyar • tévé • szótár


De kérdem én, testvéreim, vajon miért lenne más a nemzet televíziója, mint maga a nemzet? És kérdem én, testvéreim, miért lenne más a nemzet televíziója, ha nem kell másnak lennie? Tegyük szívünkre a kezünk, testvéreim! (Tüsszentés balról.) Egyáltalán, lehet-e jogalapja annak az igénynek, amelyik egy jobb állapotú televízióról ábrándozik, mint az ország állapota maga? Bízvást mondhatom, alig hihetjük ezt, testvéreim… Modernség!… Európaiság!… Tolerancia! (Tüsszentés balról. Az atya futólag odanéz.) Ezeket szajkózzák a fülünkbe mainapság, testvéreim!

Szilágyi Andor:

magyar • tévé • szótár


...jánygusztáv • parádé • don • halál • hó • ló • nemzet • halál • antall • özvegy • tévé • híradó • pálfigé • bajusz • köcsög • ámbitus • muskátli • piros • fehér • zöld • liba • babicki • csúcs • hegy • lapály • hold • csillag • horn • orbán • gallér • kövér • zsír • kenyér • paprika • sör • kupak • nyár • sör • pocak • csurka • boross • antall • rák • kulin • haraszti • száj • zár • kár • tár • kalacsnyikov • jeszenszky • szerencsétlenség • földrengés • szanfransziszkó • loszandzselesz • attasé • matlaszé • lórés • lőrés • lólőre • dőre • pőre • kan • kun • kón • vicc • halál • temető

Szilágyi Andor: Hogyanisiglen Eshetett Meg Vala,

hogy Folyó Esztendő Novemberiusának Első Hetében Költsey Ferenc Nem írá Meg a Magyarok Hymnusát, és Professiore Galváni Lajos Sem Találá Fel Híres Galván-Elemét, Mert Hogy a Kölcsei Póstahivatalban az Új Beszélő Legelső Száma Nem Kapható.


Midőn

– Hjh… Hjh...


Szilágyi Andor: Hogyisiglen Eshetik Majda, Hogy a Teremtő Elfolyó Esztendejének Július Fertályán Költsey Ferencz Úr Esmét Tsak Nem Írá Meg a Magyaroknak Szánt Hymnusát, Ahogy Professiore Galváni Lajos Sem Találá Fel a Méltán Róla Elnevezett Galván-elemt


– Még se kezdődhetik így egy nép Hymnusa, hogy „Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk? Isa, por és homu vogymuk…” – fakada ki tekintetes Költsey Ferencz úr, midőn leírá Hymnusának első sorait.

– Miért nem, ha szabadna kérdenem – kérdezé Galváni Lajos, mintegy udvarias gesztus gyanánt, mert hogy a békával nagyon babrálódva épp. Nagyon. Az idea, amely fejében megfogant nagyon ígéretesnek mutatkozott, hogy végre felfedezze világraszóló elemét, amellyel már magának, nemzetének és az emberiségnek prof.


Szilágyi Andor: Hogyisiglen

Nem írá Meg az Úr Folyó Esztendejének Júniusa Idusán Sem az Magyaroknak Szána Hymnusát a ditső Költsey Ferencz, myként Professiore Galváni Lajos Sem Fedezé Fel az ő Híres Galváni-elemét, Mert Hogy Gondolatai Ködéből előüget ő, Fedőneve Fedő (Rasputin) és Azonvást Működésbe Lépe. Is.


Költsey Ferencz merően merede magaelej, myntha emészthetetlen gond felhőzte volna boltozatos homlokát.

Szilágyi Andor: Hogyan Eshetett Vala,

hogy Költsey Ferencz Esmét Tsak Nem Irá Meg Vala az ő Magyaroknak szánt Hymnusát, miként Professiore Galváni Lajos Sem Képes Feltalálni Ama Híres Galváni-elemét, Mert Hogyisiglen a Thema Esmereg


– Hogy ezeknek Hymnust! Én?! Egy kénköves frászkarikát! Soha! – tsapá le ackurát hegyezett lúdtoll pennáját Költsey fittyet hányva ama tényedékre, hogy a szertefreccsenő tenta pettyei professiore Galváni Lajos mentéjére csapódanak.

Szilágyi Andor: Egy gyáva naplója


„Igazi hős csak a gyávából lehet”
Én

05/

07/0635.   Manapság kétszer, aki gyorsan – és egyszer sem, aki csak egyszer oroz.

08/1327.   Ahol betegek a gyökerek, hiába metszed az ágakat.

09/1149.   Legszívesebben kikérném magamnak ezt az egész huszadik századot!

11/2251.   Gyengeségeik ismerete teszi erőssé az erőseket.

12/2318.    A dolgok csak összefüggéseik nélkül tragikusak.

13/0739.    A tükörben sosem önmagad láthatod viszont.

















Szilágyi Andor: És Midőn Május Havának Első Negyedén Költsey Ferencz Vajh, Miért Hogy Nem Írta Meg az Magyarok Himnuszát, és Miért Hogy Professiore Galváni Lajos Mégsem Lelte Fel a Híres Galváni-Elemt? Vajh?


Midőn:

Költsey úgy meredt a televízió képernyőjére, mint a kénköves lúdvércre szokás lápi éjszakákon. Ratifikáljon, ne ratifikáljon, ezen a kérdésen rágódzott a magyarok parlamentje, ország-világ előtt.

– Hogy azt a bús bocskais, mentés, lajbis teringettét ennek az Isabell von Puszta Abonyijának! Hát nem átalódzna neki egy ilyen likas gondolatot benyalatni velünk?




Szilágyi Andor: Hogyan Eshet Vala,

hogy Midőn Április Idusán Valamely Kormány-apparatcsik (Katona Tamás) az Indignatióról Futtatja Eszméjét, Addig Költsey Ferenc Nem írja Meg a Magyarok Himnuszát, sőt Professore Galváni Lajos Nem Találja Fel a Híres Galván-elemet.


Midőn:

– Vajh, miért hogy minket itten szívatnak, jó Ferencz… – fordula Professore Galváni Lajos barátjához Kölcseyhez, miközb’ gratiőz ujjai a békaczomb körül babráltanak, Kölcsey meg akkurát hegyezett rárótollát emelé ippeglen az alkonyi nap sugarai felé, valamint boltíves homlokán széles ívben szárnyallani kezdtenek a ránczok, mert hogyig fejében készen álltának vala a száz ízben is megvegzakurált szók (kar, ellenség, Isten, ért kalász, török rabiga etc.).


Szilágyi Andor: Egy gyáva naplója


„Nem én vagyok gyáva, a Föld dübörög”

Én

04/

01/0942.  Ahogy az ügyvédet nem az erkölcse, hanem a per költségei, úgy a riportert sem
              gondolatai, hanem a  partnerei minősítik.

/2100.     Igazán félni csak annak van oka, aki ismeri önmagát.

/2140.     A küldetéstudat mindig életáldozatot követel. Többnyire a másokét.









Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon