Skip to main content

Egy gyáva naplója

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„Igazi hős csak a gyávából lehet”
Én

05/

07/0635.   Manapság kétszer, aki gyorsan – és egyszer sem, aki csak egyszer oroz.

08/1327.   Ahol betegek a gyökerek, hiába metszed az ágakat.

09/1149.   Legszívesebben kikérném magamnak ezt az egész huszadik századot!

11/2251.   Gyengeségeik ismerete teszi erőssé az erőseket.

12/2318.    A dolgok csak összefüggéseik nélkül tragikusak.

13/0739.    A tükörben sosem önmagad láthatod viszont.

14/0008.    Némely gondolat tartalmánál erősebb a szaga.

15/0932.    Ahol önzés van, ott nincs szeretet. Ahol nincs szeretet, ott az életet fenyegeti veszély.

/1043.       A Föld óceánjai könnyekből, égig érő hegyei pedig megdermedt emberi szívekből állanak.

16/2051.   Ha van Isten, az embernek annyi.

17/1713.   A kirgizek bejelentették, hogy új országuknak nem lesz hadserege. Lehet, hogy a művelt
                Nyugat tőlünk Keletre van?

18/1129.   A szeretet fenntartja, a gonoszság mozgatja az életet.

19/0841.   A legnagyobb kozmetikus a Halál.

20/1714.   A kannibálok legalább nem tagadják tettüket.

20/1936.   Boszniából ki kell hozni az öregeket, az asszonyokat meg a gyerekeket. A férfiak hadd
                öldököljenek tovább.

/2351.      Van-e különbség két gyilkos között.

/2359.      Karadzic, Milosevic, Izetbegovic, Cosic, Panic, Tudjman, Seselj.

22/0311.   Vajon egy ilyen kései órán miről álmodik Csurka István? És vajon dr. Antall József
                álmodik-e még?

/0825.       Isten valószínűleg imponálóan szerény, csak papjai ilyen mérhetetlenül gőgösek.

/1452.       Újabb nem veszélyes ukrán atomerőmű-baleset.

23/2138.    Az író ír, ha beledöglik is.


















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon