Skip to main content

Nesztek, ítélet!

1 hozzászólás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kellett nektek büntethető holokauszttagadás?! Parancsoljatok! Itt az első jogerős ítélet! Az első fokút a nyilvánosság észre sem vette. A jogerőset sem. Hét hét telt el az ítélethirdetés után, mire valaki levette a történetet a kurucinfóról.

Minden bejött, amivel a holokauszttagadás kriminalizálása ellen érveltünk.

Mondtuk: a szólásszabadság ilyetén szűkítésének semmilyen pozitív hozadéka nem lesz, mert a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus mértékét befolyásoló számottevő tényezők közül semmit nem lehet ezen az úton kiszűrni. A nácik, a nyilasok leglelkesebb híveit, a magyarországi zsidóság kiirtásának szorgalmazóit, üdvözlőit, a náci hadsereg legutolsó, lelkes és önkéntes fegyvertársait, a legsötétebb rasszista törvények megalkotóit, a rasszista erőszak hőseit a legnagyobb nyugalommal lehet dicsőíteni, hamvaikkal demonstrálni, némelyikük előtt szoborral és utcanévvel tisztelegni; a legharsányabb és legöntudatosabb antiszemiták antiszemitizmusát pofátlanul tagadni, őket hivatalosan példaképül a tanulóifjúság elé állítani stb. Mindez nyilvánvalóan nem kriminalizálható. S ugyancsak nyilvánvalóan: ezek azok a tényezők, amelyek a rasszizmus terjesztése és szalonképesítése szempontjából számot tesznek. Ez kötődik ismert közszereplőkhöz, magasrangú, tekintélyes, ismert emberekhez és fórumokhoz.

Mondtuk: a kriminalizált történelmi vonatkozású állítások körét ki fogják terjeszteni, megnyitják a lehetőséget arra, hogy a jogszabályt önkényesen lehessen értelmezni, megteremtik a látványos kirakatperek lehetőségét. Megteremtették. És valóban, ha az egyik népirtás tagadásának a kriminalizálása helyes, akkor miért ne lenne az a többié? Ezzel a nyilvánosságot meg sem érintő perrel majd szembeáll a megfelelő időzítéssel a Biszku-per, amivel viszont majd nyilvánvalóan tele lesz a nyilvánosság.

Mondtuk: a büntethető esetek száma jelentéktelen, a kiszabható ítéletek súlya és hatása nevetségesen csekély lesz.

Így lett. Ezt az ostoba törvényt, ami egyébként megcsúfolja a Sólyom-féle Alkotmánybíróság szellemét, 2010 áprilisában hozták meg. Azóta a magyarországi rasszizmus mértéke jelentősen nőtt, és egyetlen embert állítottak bíróság elé. A lehető legjelentéktelenebbet, aki az erre legkevésbé fogékony közegben, a Milla tüntetésén tíz percig a magasba tartott egy héber feliratú táblát, amit aligha érthettek sokan.

A per lehetőséget adott egy senkinek arra, hogy valaki legyen. Ott állt az állástalan, szociálisan rászorult kisnáci a bíróság előtt öntudatosan, és az alapvető emberi jogokra hivatkozott – a magyar alkotmányosságot és a magyar demokrácia minőségét a legkövetkezetesebben védelmező Sólyom-féle Alkotmánybíróság szellemében: teljes joggal. Példát mutatott a nácik felé hajló fiataloknak, miként lehet olcsón és fájdalommentesen hőssé válni. A kurucinfo címlapján tündökölni. Ki tud egy mai magyar fiatalnak ilyen rövid, királyi utat mutatni a hőssé váláshoz?

Kényszerlátogatás a Páva utcában és házi feladat: Mit láttunk a Múzeumban? Óriási. A pasas máris kijelentette, hogy ő ugyan nem megy. Karhatalommal fogják bevinni? Vagy kiélesítik a felfüggesztett börtönbüntetését, és bekasztlizzák, mert nem ment el a Páva utcába (esetleg Auschwitzba) vagy nem azt írta róla, amit a hatóság elvárt? Nevetséges. Lássuk be, ebből csak a nyilas jöhet ki jól.

Az utóbbi években megtanultuk: szinte mindenre van külföldi példa, amivel a magyar demokráciának ártani lehet. A holokauszttagadás (és más, pl. a kommunista népirtások tagadásának) büntetésére is. Nem azokat kellene követni. Hanem az ellenpéldákat. Spanyolországban 2007-ben az Alkotmánybíróság határozata nyomán eltörölték a holokauszttagadás büntethetőségét. Olaszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Dániában, Svédországban és Bosznia-Hercegovinában elutasították a holokauszttagadás kriminalizálására vonatkozó kezdeményezéseket.

Kinek hiányzik, hogy ez a pimasz kisnyilas ott vigyorogjon mártírjaink emlékmúzeumában?!

Vitacikkek a poszthoz:

 

Hozzászólások

..s akkor mi a megoldás?

Egyrészt törvénnel valóban nem lehet tiltani - tán nem követek el bűntettet, ha iderakom, amit a keresőm az első oldalra kihozott: http://hu.metapedia.org/wiki/Holokauszttagad%C3%A1s 

S ugyancsak meglepő, hogy e törvény alapján - nem akarok tippeket adni a hatalomnak - még nem ítéltel el egy munkáspárti aktivistát sem.

Ugyanakkor: magát a büntetést jónak tartom - igen, akár erőszakkal eévinni a Páva utcába, s még ahhoz is hozzájárulnék, hogy vigyék el Birkenauba.

Vannak a világon olyan helyek, hogy aki szemetel az utcán, annak egy ideig az utcát kell sepernie - de hogy' kellene elbánni a szellemi szemeteléssel?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon