Skip to main content

„Magyarország sikeres országgá lehet”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Szabadmadár-gyülekező – Szombathely


November 30-án, pénteken este, Kis János beszédével nyílt meg a Szabad Demokraták Szövetsége rendes évi tisztújító küldöttgyűlése, amelyen mintegy harmincötezer SZDSZ-tag képviseletében, 900 szervezet 700 küldötte vett részt. Másnap a küldöttgyűlés két szekcióban folytatta a munkáját. Az A szekció volt a Kis János előadásához kapcsolódó politikai vita színhelye, a B szekcióban az új alapszabályról vitázni szándékozók elszánt kisebbsége gyülekezett. Vasárnap reggel újabb együttes ülésen a küldöttek megválasztották az SZDSZ elnökét, tizenegy ügyvivőjét, az Országos Tanács 20 tagját (a tanács további 60 tagját a budapesti és vidéki szervezetek választják), valamint a jószolgálati és etikai bizottság elnökét. Eltérően az előzetes programtól, a küldöttgyűlés az alapszabálynak csak azokat a részeit fogadta el, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a tisztségviselők megválasztásához. Arra, hogy a küldöttek szavazzanak a B szekcióban elfogadott alternatív indítványok sokaságáról, már nem maradt idő. A teljes alapszabály elfogadására a legközelebbi rendkívüli küldöttgyűlésen nyílik mód, előreláthatólag januárban. Kis János beszédét valamennyi napilap ismertette. Az alábbiakban a teljes szöveg mintegy felét közöljük.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon