Skip to main content

A nagy beszély

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(minihorror, vagyis horrorett)


Magyarország a válság közepén, színhely a parlament, a kormánypárti oldal, előtérben a gazdasági miniszterek, a nézők mintegy az ellenzék pozíciójából nézik az előadást. A nézőtér első sora előtt háttal a kormány szociokulturális fele, félprofilban a külügy-belügy.

Miniszterelnök (lassan, jelentőségteljesen): Hazánk válaszút elé érkezik ezen a télen, recseg-ropog a világ körülöttünk…

4’ 15”. Kéri Kálmán és Szentágothay János elszenderednek.

Az ébredés napjai ezek Nyugaton is, ott is rájöttek, hogy ami Közép-Kelet-Európában történt, az nem azonos a luxusszállók világával…

7’ 22”. Józsa Fábián képviselő felpeckeli az állat.

Még Németország nyugati felének hatalmas gazdasági potenciálja mellett is titáni feladat a keleti tartományok helyreállítása. Hát akkor mit mondjunk mi?!…

11’ 40”. Bod Péter Ákos feje előrebukik, a másik oldalon a szociokulturális szféra tartja magát.

Mindenkinek igaza van, aki újabb igényekkel áll elő, de semmit nem érhetünk el, ha nem fogjuk tudni összeegyeztetni a részérdekeket…

17’ 20”. Nagy Ferenc József a kupolára mered.

…Átütő lépéseket kell tenni, és így is nagyon nehéz helyzetbe kerülünk…

24’ 52”. Nagy Ferenc József elaludt, Katona Tamás, Horváth Balázs küzd.

Megkíséreljük új utak keresését, hogy meginduljon a liberális magángazdálkodás rohamos fejlődése…

29’ 32”. Szabó Tamás szunyókál, Keresztes, Gerbovits küzd.

Senki nem fektet be bizonytalanba. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert ha nem oldjuk meg, minden bizonytalanná válik.

37’ 09” Siklós Csaba is a kupolára függeszti tekintetét, már tudjuk, hogy ez valaminek a kezdete, a holland belügyminiszter a díszpáholy korlátjára hanyatlik.

Az emberek elégedetlensége felfokozott és jogos…

42’ 15”. Keresztes K. Sándor lehunyja szemét.

A bizalom és stabilitás biztosítja a hazai és külföldi beruházást, és biztosítja az egyensúlyt…

54’ 50” Gáspár Miklós (KDNP) a kupolára mered, majd mint a többi. A szociokulturálisok közt egyedül Balsai szunnyad el.

Arra van szükség, hogy megállítsuk ezt a folyamatot, és meginduljunk a lassú emelkedés útján…

58’ 10”. Salamon László (alkotmányügyi bizottság) egy pillanatra felriad.

Egy kis országnak, mint Magyarország, rendkívül fontos a külpolitikai törekvése. Külpolitikánk része annak a bizalomrendszernek, amelyre gazdaságunk is épül. Volt alkalmam beszélni Párizsban olyan politikussal, aki óvott a csodavárástól. Vigyázzunk a hamis prófétákkal!…

62’ 14”. Némi élénkség, a belső óra ébresztget. Kivéve Kéri, Szentágothay, ők mélyen alszanak.

Az ország népe tudja és érezze, hogy a megpróbáltatások éve lesz 1991, de van kiútja!…

68’ 20”. Szabó Tamás felriad. Szemét dörzsölgeti. Németh Miklós üveges tekintettel maga elé mered.

…A kormány részleges átalakítása a megadott időben megtörténik. Az első átalakítási intézkedésekre a jövő héttől folyamatosan sor kerül. De ez nem bukás lesz!…

71’ 02”. Józsa Fábián csücsörbe merevedik.

Vissza kell nyernünk annak a magyar népnek a bizalmát, amely már annyit szenvedett.

Ez azért szomorú.


























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon