Skip to main content

A hit oktatása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az Intézet elsősorban a Hit Gyülekezete lelkészi utánpótlását hivatott biztosítani, de fogadunk jelentkezőket más egyházakból is, akik teljes-evangéliumi szemléletű képzésben szeretnének részt venni.

Egyházunk esetében valóban megvalósult az állam és egyház elválasztásának elve, amennyiben a pártállam „föld alá kényszerítette” közösségünket. Így aztán nem volt lehetőségünk arra, hogy oktatási tevékenységünknek adminisztratív formát adjunk, bár a hitoktatásunk és lelkészképzésünk már egy évtizedes múltra tekinthet vissza. A klasszikus teológiai tárgyak, illetve bibliai és nyugati nyelvek oktatása mellett újdonságként társadalomtudományi ismereteket is fog tanítani az intézet. Az általa kiadott oklevél főiskolai képesítés, mely egyenrangú az állami főiskolákon megszerezhető végzettséggel.

 Milyen engedélyek vagy feltételek meglétéhez kötött egy ilyen főiskola megalapítása? El tudom képzelni, hogy nem ment simán.

– Az egyházi törvény (1990. IV. tv.) lehetővé teszi, hogy az egyházak oktatási intézményeket létesítsenek, az oktatási törvény pedig pusztán említést tesz a hittudományi egyetemekről és főiskolákról. Ennek alapján alapítottuk meg az önálló jogi személyként működő intézetet 1990. május 9-i hatállyal. A nehézség abból adódott, hogy megtaláljuk azt az állami fórumot, amely az intézményt – hogy úgy mondjam – „elismeri”. Annak idején az ÁEH utódszervéhez, az Egyházpolitikai Titkársághoz küldtek bennünket a Minisztertanács Titkárságán, de úgy éreztük, ez (az azóta egyébként megszűnt) szerv nem illetékes ügyünkben. Így kerestük fel az (akkor) Művelődési Minisztériumot, ahol az Egyházi Főosztály munkatársaival sikerült megtalálni a szükséges jogi eljárás mikéntjét.

– Ezek szerint megvan az intézet állami elismerése?


– Igen. Az oktatási törvény előírja a kormány számára, hogy határozatban sorolja fel a hittudományi főiskolákat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elkészítette a kormány számára a mi intézetünket is tartalmazó határozati javaslatát.

– Hány hallgatót fognak képezni?


– Legfeljebb 50 nappali és 50 levelező tagozatos hallgatót képeznénk az október 1-jén induló első évfolyamon.

– Ez elég tekintélyes szám más teológiai intézményekhez képest. Ilyen nagy az igény az egyházlétszámhoz képest? Mennyi a Hit Gyülekezete létszáma?


– A magas hallgatói létszám egyik magyarázata az, hogy – ahogy az előbbiekből is kitűnik – itt már egyházi szolgálatban álló személyek is fognak tanulni, olyanok, akiknek – egyházunk sajátos helyzetéből fakadóan – eddig erre nem volt lehetőségük. Másrészt a Hit Gyülekezete Közép-Európában a legnagyobb teljes-evangéliumi egyház (csak Budapesten több mint háromezer taggal, s mintegy negyven vidéki városban működő gyülekezetekkel), s ilyen szellemiségű teológiai képzés e térségben nem volt eddig.

– Vannak az egyháznak a határokon túl élő magyarsággal kapcsolatai? Várnak-e onnan hallgatókat?


– A környező országok mindegyikében vannak olyan egyházak vagy hívők, akikkel valamilyen kapcsolatot tartunk. Elsősorban szellemileg támogatjuk őket, de Erdélybe rendszeresen küldünk anyagi segítséget is. Első külföldi hallgatónk is onnét való.

– Mi a helyzet a Nyugattal? Érkeznek vendégelőadók?


– Sok – elsősorban erkölcsi – támogatást kaptunk a nyugati egyháztól a pártállami elnyomás évei alatt. Intézetünk Igazgatótanácsának tiszteletbeli tagja Derek Prince nemzetközi tekintélynek örvendő bibliatanító, aki Cambridgeben és Jeruzsálemben tanult, s a világ számos országában oktatott.

– Melyek az intézet testvérintézményei külföldön?


– A Pat Robertson által alapított Regent Universityvel szorosak a kapcsolataink, ők diplomásokat oktatnak, tőlünk augusztusban négy ösztöndíjast fogadtak. A floridai Chirstian International Graduate School támogat bennünket tananyagokkal, tapasztalatokkal. A Jeruzsálemi Héber Egyetem Bibliai Tanszékének vezetője is felajánlotta sokoldalú segítségét.

– Kikből áll a tanári állomány, hány tanár van?


– Egyrészt az egyházi gyakorlati életben és hitoktatásban egyaránt tapasztalt lelkészekből, másrészt társadalomtudományokban jártas szakemberekből, köztük bölcsészekből, nyelvtanárokból tevődik össze a 12 tagú tantestület, amely az induló első évfolyamot oktatja.

– Úgy tudom, a Hit Gyülekezetében nagy hangsúlyt tesznek a zenére. Ilyen jellegű képzés is lesz?


– Igen, szemináriumi képzés keretében fogjuk oktatni.

– A katolikus papképzésben ma is tantárgy az ördögűzés. A Hit Gyülekezete hívei körében ismereteim szerint ennek gyakorlati jelentősége is van. De lehet ezt a tárgyat oktatni?

– Igen, a démonológia keretén belül. Az ezzel kapcsolatos félelmek, félreértések magyarázata az, hogy az emberek nem az autentikus forrásokból szereznek információkat e tárgykörben. Autentikus forrásnak e tekintetben az evangéliumokat és az Apostolok Cselekedeteit értjük. Aki ezeket elolvassa, láthatja, hogy ez a jelenség szerves része volt a Megváltó és az apostolok szolgálatának. Mi ezt a kérdést Isten- és embercentrikusan közelítjük meg, nem pedig „ördögcentrikusan”, így e szolgálatot szabadításnak nevezzük. E tárgy oktatható, de természetesen képességek és elsősorban hit kellenek hozzá, hasonlóan ahhoz, hogy csak jó hallású emberből lehet hegedűművészt képezni.

– Mik a felvételi követelmények? Fizető főiskola-e ez, miből tevődnek össze a bevételei?

– A jelölt igazolni köteles bibliai előképzettségét, és rendelkeznie kell a szükséges egyházi ajánlásokkal.

Általában tandíjköteles az oktatás, de lehetnek korlátozott számban hallgatók, akiknek a főiskola ösztöndíjat ad. Kapunk költségvetési támogatást is, amelynek mértéke az 1990-re megállapított, nappali tagozatos hallgatónként egy tanévre szóló 60 000 Ft arányos része.

– Lesznek-e világi hallgatók?

– A közeljövőben nem, hiszen egyházi részről is túljelentkezés várható. Viszont lehetőség van arra, hogy pedagógiai főiskolán részt vehessünk hitoktató-, illetve erkölcstanképzésben.

– Köszönöm a beszélgetést.
















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon