Blaha Márta

Nyomtatóbarát változat

A főváros második kerületében lévő Ady Endre Utcai Általános Iskola épületére, amelyben jelenleg önkormányzati iskola és óvoda működik, az 1991/XX. törvény alapján igényt nyújtott be az 1945 előtti tulajdonos, a Szent Orsolya-rend. Mivel azonban az iskola üzemeltetését az egynéhány főt számláló orsolyiták ellátni nem képesek, a tulajdonjog megtartása mellett átruházták a használati jogot a ferences rendre. Az egyházi igény jogosultságát az ingatlanátadásban érintettek egyike sem vitatta, majdani, konfliktusokkal terhelt viszonyuk azonban már a kártalanítás felvetődésekor megalapozódni látszott. Az önkormányzat álláspontját, miszerint az iskola fokozatos átadása lenne kívánatos, a ferencesek visszautasították. A képviselő-testület MDF–KDNP, FKgP- és Fidesz-frakciója együttesen fúrta meg azt a szülők és pedagógusok által is támogatott elképzelést, miszerint az önkormányzat csak abban az esetben mond le az iskolaépület tulajdonjogiról, amennyiben kártalanítás révén lehetősége nyílik új önkormányzati iskola építésére. A szülők többsége az egyházat tette felelőssé, amiért veszélybe került az Ady Endre iskola értékes pedagógiai programja, s függetlenül attól, hogy az egyházi vagy a világi oktatás mellett érveltek, gyermekeik szempontjából hátrányosnak ítélték a tulajdonosváltást, miután a tanulókat körülvevő megszokott és megszeretett közösség, akár az iskolában maradnak, akár nem, felbomlik. Bizonytalanok voltak továbbá a katolikus szellemű nevelés mibenlétét, valamint a ferencesek oktatási koncepcióját illetően, s aggodalmukat a Szent Ferenc rend iskolaátvételi programjának ismertetése sem csillapította. Korábbi munkájukat látták kárba veszni a pedagógusok, jövőbeni foglakoztatásuk az egyházi és önkormányzati ígéretek ellenére sem látszott biztosítottnak.

Időközben az Oktatáskutató Intézet közvélemény-kutatást végzett az önkormányzat megbízásából az Ady Endre-iskolába járó gyerekek szüleinek körében annak felmérésére, milyen arányú igény mutatkozik az egyházi iskola beindítására. A vizsgálat eredménye szerint: „a szülők legnagyobb csoportja (45%) ragaszkodik gyermeke jelenlegi iskolájához, és akkor is ebbe az iskolába járatná, ha az önkormányzat egyházi tulajdonba adná; a szülőknek egy ehhez hasonló nagyságrendű csoportja (41%) a gyakorlatban is ragaszkodna a világnézetileg semleges oktatáshoz.”

1994 márciusában a képviselő-testület azonnali hatállyal átruházza az Ady Endre-iskola tulajdonjogát a Szent Orsolya-rendre azzal a kitétellel, hogy az épületben még egy esztendeig önkormányzati iskola működik. Mivel azonban törvényi előírás szerint a tulajdonosváltás miatt egyetlen gyermek sem kerülhet hátrányos helyzetbe, az önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy 1995 szeptemberétől, amikortól az iskolát a ferences rend működteti, egy addig megépítendő önálló iskolában helyezi el azokat a tanulókat, akik a világnézetileg semleges oktatás mellett döntöttek. Ezt az épületet a Medve utcában szándékoztak felépíteni, az itt feltárt kelta maradványok azonban meghiúsították az építkezést. November 14-én keltezett levelében az önkormányzat három olyan megoldást kínált fel a szülőknek az iskola elhelyezésére, amely a megszólítottak és a tanárok szerint az Ady Endre-iskola teljes szétverésével egyenlő. Az egyetlen lehetőség a tanári kar és a tanulói közösség egyben tartására az elkövetkező tanévben megürülő, a Hűvösvölgyi úton lévő felújított iskolaépület elfoglalása lett volna, ami azonban nehezen megközelíthető, s az önkormányzat nem tudta vállalni az iskolabusz költségeit. A november 24-én tartott fórumon az önkormányzat az iskola elhelyezésének általa legoptimálisabbnak tartott változata, nevezetesen az Áldás utcai iskola tetőtér-beépítése mellett kardoskodott. Egy héttel később a tanárok felolvasták az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség levelét, amely szerint az Áldás utcai műemlék épület bárminemű átalakítását csak a legvégső esetben engedélyezik. Az önkormányzat a szülők megnyugtatására közölte, nincs az a hivatal, ahonnan ne tudnának huszonnégy óra leforgása alatt tilalmazó vagy engedélyező leveleket szerezni a legváltozatosabb célokra és indoklással. Azt ellenben nem árulták el, hogy az építési engedély birtokában miként kívánják végrehajtani a nyári szünet két hónapjában a nagyarányú födémbeépítést. A képviselő-testület, mandátumának utolsó napján, határozatában közös igazgatás alá vonta az Ady Endre és az Áldás Utcai Általános Iskolát.

Vesztettünk – vélik a szülők. Az új iskola pedagógiai programját, a tantestület összetételét még nem ismerik. A pedagógusok nem nyilatkoznak, attól tartanak, ez megnehezítené elhelyezkedésüket. A valamikori Ady Endre-iskola negyvennégy fős tanári karából mindössze nyolcan folytatják a tanítást az egyházi iskolában. Az önkormányzat, bár úgy érzi, döntése nem jelent aránytalanul nagy terhet a világi oktatást igénylő szülők számára, nem elégedett, s szívesen felejtené a tulajdonosváltás okozta feszültségeket.

• Belföld