Skip to main content

Találós kérdések

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Küszöbön az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztása. Köztük – stílusosan a sor végén – a cigányoké is. A megméretésen többen is startolnak. Mások mellett a szolnoki székhelyű Lungo Drom vezetője, Farkas Flórián (szervezete a költségvetési támogatások nemrégiben történt elosztásakor 9 millió forintot kapott) és – feltehetően – a miskolci, most Budapesten élő, az előző ciklusban parlamenti képviselő Horváth Aladár, a Roma Parlament színeiben (szervezetének költségvetési támogatása: 0,00 Ft).

Kérdéseink:

1. Mely várost jelölik ki az illetékesek a választás színhelyéül?     

A. Budapestet.
B. Szolnokot.
C. Bármely  harmadik  települést, Szatymazt, Nagykanizsát, Atlantát (USA) vagy akármi egyebet.

2. Amennyiben az illetékesek netalán Szolnok városát tartanák legalkalmasabbnak a demokratikus és tiszta, mindennemű manipulációtól mentes választás lebonyolítására, milyen eredmény várható a voksolástól?

A. A budapesti székhelyű Roma Parlament jelöltje, Horváth Aladár győzelme?
B. A szolnoki székhelyű Lungo Drom jelölte, Farkas Flórián győzelme?
C.  Valamely harmadik, cserhátszentiványi, lispeszentadorjáni, nyírcsiszári stb. stb. stb. jelölt győzelme?

Eláruljuk: ezek még csak a bemelegítő, kedvcsináló kérdések voltak. Hiszen az 1. kérdés már el is dőlt, a választ is elárulhatjuk: a választás színhelye a vitathatatlanul legalkalmasabb Szolnok lesz. Tartunk tőle, hogy ezzel elkotyogtuk a választ a 2. kérdésre is… Úgyhogy az igazi találós kérdések csak most következnek:

3. Amennyiben – mit tesz isten! – a szolnoki választás a szolnoki jelölt győzelmét hozná, mit fog képviselni a megszülető Országos Roma Kisebbségi Önkormányzat?

A. A romák érdekeit, esetenként akár még a kormányzattal szemben is?
B.  A kormányzat érdekeit, esetenként akár még a romákkal szemben is?

4. A fenti (3.) esetben

A. Az ORKÖ megalakulásával egy csapásra megszűnik majd a roma szervezetek egymás közti civódása, a teljes roma kisebbség hiánytalan bizalmát élvező ORKÖ rövid úton diadalra viszi a cigányság ma még oly súlyosnak látszó ügyét?
B. Ellenkezőleg: civódás és bajok sokasodása marad mint volt, vagy éppenséggel még éleződik is a helyzet?

Találós kérdéseink helyes megfejtői között nemsokára, mondjuk az alkotmány (vagy az új kenyér, vagy Szent István, vagy micsoda) ünnepén, 1995. augusztus 20-án (addigra, gondolom, már teljes egyértelműséggel értékelhető lesz a főzt) fődíjként 1, azaz EGY db Sportszeletet sorsol ki e sorok igen dühös szerzője:






























Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon