Blaha Márta, Zádori Zsolt

Nyomtatóbarát változat

Ám, mint annyiszor, most is kiderült, hogy nem eszik oly forrón azt a kását. A gőzölgő kásahalmot körüljárva csak egyvalami bizonyos: Piliscsabán az utóbbi bő egy évben elképesztő méreteket öltött a vagyon elleni bűncselekmények, a lopások, rablások száma.

A januári skála a tyúklopásoktól a polgármesteri iroda feltöréséig terjedt, az esetek száma meghaladta a negyvenet. De korábban kirámolták a Takarékszövetkezetet is. Ez már a helyiek mellett az illetékes rendőri hatóságoknak, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak és a Budaörsi Rendőrkapitányságnak is szemet szúrt. Az önkormányzatot is egyre többen ösztökélték erélyesebb fellépésre. Tény, hogy az önkormányzati törvény egy általános megfogalmazással az önkormányzatot és a polgármestert teszi felelőssé a közbiztonságért, de eszközöket ehhez nem biztosít. Magyarországon nem serifrendszer van, a helyi rendőr, körzeti megbízott (kmb) munkáltatója a rendőrség és nem az önkormányzat: a polgármester a posztost a legjobb esetben is csak valamire kérheti.

A bűn tudata

Kasza Péter polgármester szerint a piliscsabai bűnözést az egyre gyérülő rendőri jelenlét és a fokozódó elszegényedés táplálja. A fővárosból kiszoruló és a településen átutazó bűnözők is komoly részt vállalnak ebből – véli Gáspár Ferenc, az önkormányzat mellett működő Közrendvédelmi Bizottság (KvB) elnöke.

Ma egyesek úgy emlékeznek a néhány évvel ezelőtti múltra, mint a bűnözésmentes aranykorra, a jelenlegi állapotokat viszont betyárparadicsomként jellemzik. Valójában korábban is voltak kisebb stiklik, a kerteket akkor is megdézsmálták, a magányosan kóricáló tyúkok nyakát akkor is kitekerték, ember elleni támadásra – egy-két súlyos pofonon kívül – pedig ma sem vetemednek. A falusiak biztonságérzete mégis kopik. A jól értesültek tudni vélik, hogy ez nemcsak az egyre terebélyesedő bűnnek, hanem annak is betudható, hogy míg korábban csak a falu szegényebb része szenvedett, addig ma már a módosabbakat is érinti, s ők jóval hatékonyabban tudják megjeleníteni érdekeiket. Akkor lett itt igazán nagy zaj, amikor a klotildligeti (itt élnek a tehetősebbek, itt vannak a pestiek nyaralói) házakat meg a kft.-ket is fosztogatni kezdték.

A jelenlét megkísérlése

Az önkormányzatnak a bűnözés elleni egyetlen hatékony eszköze az elmúlt ciklusban a polgárőrség volt. Az 1991-ben alakult egyesület 80 fővel indult, de a lelkesedés hamar elpárolgott, s ma 30 körül van az aktív tagok száma. Elvégre ki szeret a saját pénzén esténként a hidegben a haragosa villájára ügyelni. Ráadásul a rendőri romantika is hiányzik: látni és hallgatni lehet, de intézkedni nem. A polgárőr Sólyomszem és Nyomkereső csak-csak lehet, de Piedone vagy Serpico semmiképpen.

Az önkormányzat viszont szeretné, ha az önkéntesek tevékenysége felélénkülne. Ezért a 200 milliós költségvetésből 1 milliót a közbiztonságra költenek: főként a polgárőrök járműveinek üzemanyagára, lámpákra, rádiókra.

A falu vezetői szerint persze az igazi megoldás egy önálló rendőrőrs kialakítása lenne. Ehhez azonban legkevesebb 100 millió kellene, annyi pedig egyhamar nem lesz. Marad a rendőri jelenlét erősítése. Eddig ugyanis hiába volt a falunak olykor 3 körzeti megbízottja, vagy nem helyben laktak, vagy a pilisvörösvári őrs illetve a budaörsi kapitányság vette őket igénybe. Pilisvörösvárra például még 8 járőr kellene ahhoz, hogy a 9 településből álló ötvenezer lakosú körzetet, ahova Csaba is tartozik, eredményesen bejárhassák – tudom meg a KvB-elnöktől.

Ildomos rendőrség

A kmb-s irodában egyelőre ritkán találni rendőrt. A bűnözők egyébként is ritkán időzítik előzékenyen a hétfő délutáni háromórás félfogadási időre a betöréseket. De hiába is tennék, a károsultak akkor sem találkozhatnak a rend tünékeny őreivel. Mi is többször próbálkoztunk személyesen, illetve telefonon mindhiába. Még üzenetrögzítő vagy a falusi lódoktoroknál megszokott üzenőfüzet sincs. A helyiek komor véleményét tükrözi az iroda falára rótt magánvélemény: Kurva jó!

– Azért nem ilyen sötét a helyzet – nyugtat meg Gáspár Ferenc, a KvB elnöke. – Vörösvárról elméletileg tíz percen belül itt lehetnek. Igaz, kevesen vannak, olykor választaniuk kell, hogy Nagykovácsiba vagy Csabára szálljanak ki.

– Többször előfordult már, hogy a tett után hat órával szaglásztak a forró nyom után – panaszkodik az egyik póruljárt csabai vállalkozó.

Új hullám

A fokozott rendőri jelenlétre sóvárgók segítségére sietett egy vörösvári vállalkozás, a Pilis Security Kft. (PS). Ami nem ment a rendőrségnek, az úgy tűnik, sikerül e gyorsan terebélyesedő cégnek.

A meglehetősen óvatos cégtulajdonosból sikerül kihúznunk, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól 1993 nyarán pályázat útján kaptak frekvenciát, erre felépítettek egy távfelügyeleti szolgálatot, amivel azonnal észlelhetik a betörést. A biztonsági szolgálat vállalja, hogy rövid időn belül a tetthelyre ér, és mivel a rendszer csendes, nemcsak a betörés hiúsul meg, az elkövetőket is fülön lehet csípni. A PS ha késik, fizetni is hajlandó. „De hát megyünk is, mint a távirat” – mondja a főnökénél jóval közlékenyebb menedzser, aki maga is csabai lakos, sőt a KvB állandó meghívott tagja.

Bár a rendőrséggel a kapcsolatuk jó, hiszen – és ez még a szolgáltatásuk vonzereje – nyolc hivatásos rendőrt is foglalkoztatnak, a rendőrséggel való közvetlen rádióösszeköttetést és megkülönböztető jelzést (kék fény) nem engedélyezték. Mindenesetre ma már háromszámjegyű a rendszerükbe kapcsolt egységek száma – sejteti a tulajdonos a töretlen fejlődést.

Akik megtehetik, igyekeznek mihamarább beszerezni a csodaketyeréket. Egy nagyobb családi házba 60 ezerért szerelik be, és havi 3 ezerért biztosítják a folyamatos figyelést.

Rendőrök túlmunkában

Persze most is akadnak a kákán is csomót keresők. Egyesek tudni vélik, hogy a számla nélkül csak 1500-ba kerül a szolgáltatás. Mások árfelhajtással gyanúsítják az PS-t: bár van telefonos rendszerük is, a távrecsegős lakásokban is a drágább, rádióhullámos rendszert forszírozzák. Aztán vannak, akik kétségbe vonják a megszabott akcióidő pontos betartását: ugyan hogyan ellenőrizhető, ha a háziak távol vannak.

De a cég jó hírét mindez komolyan nem veszélyezteti. Olyannyira, hogy némely széplelkű Klotildligeten élő pesti egyedül bennük bízik, lévén, hogy szerintük a helyi rendőrséget már korrumpálták a bűnöző bandák.

A vagyonvédelem üzlet, így nyugodt szívvel kérdezhetjük a cég menedzserétől, aki egyébként sem tartja magát jellemgrófnak, hogy azért nem jött nekik rosszul a csabai kalamajka. Az üzletember szerint nekik kényelmesebb lenne dologtalanul üldögélni a diszpécserszobában, mint tépni az éjszakában. Azért mi mégis úgy véljük, hogy a csabai betöréseknek lehetett némi keresletfelhajtó hatása.

A csapos közbeszól

Az igazi hírverést azonban az jelenti, ha tetten érik a betörőt. Az utóbbi három hónapban öt fogás történt, ebből egy Csabán. A polgármesteri hivatal két fosztogatója közül az egyik fiatalkorú cigány, ráadásul a hírhedett K. család tagja. Ez aztán olaj a tűzre: eddig csak sejtették, most már tudni vélik, kik a falu rossz emberei. Nemcsak ezt a cigány családot gyanúsítják, hanem legalább még hármat.

Az év elején a rendőrség is úgy döntött, fokozottabban jelen kíván lenni a „régió egyik bűnügyileg legfertőzöttebb községében”, és ennek talán nem épp a legszerencsésebb formáját választották. Időnként húszasával jelentek meg, vad igazoltatásba kezdtek, többnyire a sikamlós üzletek színhelyeként ismert cigány vagy Zoli kocsmában. A „zsiványok tanyáján” azonban csak néhány félrészeg, vagy tán egészen az (homage J. A.), flepni nélkülit találtak. Nem volt túl nagy fogás, de vélhetően az erődemonstráció volt a cél.

Aztán a sokadik akciónál a kocsmabérlő bátyja, az épp ügyeletes csapos bepörgött, és meglehetős mosdatlanságokat vágott a fogdmegek fejéhez. Előkerültek gumibotok, a mázsás pofonok; falhoz majd előállítás következett.

Anyalai alanyai

Úgy látszik azonban a romáknál is a tehetősebbek érdekei artikulálódnak egyértelműbben. A falu kisebbségi szószólója, Anyalai Béla, aki a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége vezetőségének tagja, (egyébként polgárőr és KvB-tag) sajtótájékoztatót szervezett, ahol a rendőrség akcióit cigányellenesnek minősítette. Az Objektívnek és a Népszabadságnak köszönhetően az ügynek országos visszhangja lett. Az önkormányzati testület azonban nehezményezte, hogy Anyalai Béla fű alatt szervezte a sajtótájékoztatót. A faluban többek is az orgazdákkal való együttműködésről pusmogtak, országos politikai ambíciókat emlegettek.

Sokszorosított röplapok jelentek meg a vádolt cigánycsaládok nevével és „rendőrség, veled vagyunk!” buzdítással. Többekben felmerült, ha már a rendőrség is tehetetlen, maguk néznek a cigányok körmére: „annak idején két szovjet laktanya volt itt, mindenkinek van fegyvere, ha a rendőrségre nem számíthatunk, elő fognak kerülni”. Időközben Anyalai találkozott a megyei főrendőrökkel, tisztázták az ügyet: a rendőrség azóta nem akciózik.

Csabai cigányok

„Itt a faluban sohasem volt cigányellenesség” – véli egyként az egykori tanácselnök és a jelenlegi polgármester. A háború idején csak 4-5 szegkovács család lakott itt, aztán a sváb és tót kitelepítések után az üres házakba települtek be a környékbéli romák – emlékszik vissza Gáspár Ferenc, aki tizenöt évig tanácselnök is volt. A 70–80-as években a romák többsége kedvezményes OTP-hitellel komoly házakat épített. A falu cigányok lakta részének ma sincs telephangulata, nem is egységes tömbben élnek, hanem vegyesen a „magyarokkal”.

Egykor adminisztratív és politikai eszközöket is igénybe kellett vennünk, hogy az oláh cigányok ne költözhessenek ide. Már akkor ránk fogták a cigányellenességet. 1989 óta laknak itt oláh cigányok is. Ma rasszizmust kiáltanak, ha nevén nevezzük azt, ami úgyis létezik, a cigány bűnözést – panaszkodik az egykori tanácselnök. Aki mindezek ellenére úgy véli, a komolyabb bűncselekmények elkövetőit, a felbujtókat és az orgazdákat gyakorta a tehetős családokban kell keresni.

Hajnali meszesgödör

A K. család nem a zsíros famíliák közé tartozik, de ha zűr van, a kmb-s felkeresi őket. Hol okkal, hol ok nélkül.

A volt tanácselnök szerint a falunak nagy érdeme van abban, hogy a hat, majd öt gyereket nevelő házaspár lakáshoz jutott. Az apát (becenevén Érdekes) a helyi szegkovácsműhelyből százalékolták le, az anya is rokkantnyugdíjas.

Március 16. hajnalán minden eddiginél nagyszabásúbb házkutatást tartottak náluk. A bezúduló 24 rendőr közé polgárőr és sejthetően, újságíró is vegyült. A Mai Nap első kézből számolt be az eseményekről. Öt tagbaszakadt dologtalan fiatalember, három emberevő kutya, teherautónyi lefoglalt műszaki cikk!

A család mindenesetre tagad. Különösen hevesen tiltakoznak az ellen, hogy ők „testbeszakadtak” lennének. És valóban csak kettő nevezhető tagbaszakadtnak. A méret, és a marconaság egyébként sem bűncselekmény. A hajnali akciót viszont egy életveszélyes fenyegetés előzte meg. A címzett a kmb-s, a feladó az egyik „tagbaszakadt”. Ezt K.-ék sem tagadják, de a rendőrt vádolják provokálással.

A három emberevő kutya közül kettő valóban harci féle, de rács mögött. (A Józsefvárosban tucatjával sétáltatják szájkosár nélkül őket.) Az udvarra bárki simán bejuthat, még mordulást se hall.

K.-ék szerint két dolgot foglaltak le tőlük, egy hűtőt és hegesztőgépet, melyekről „szabályos adásvételük” volt. Érvük súlyát meglehetősen csökkenti, hogy a hűtőt attól vették, akit épp ezen a hajnalon állítottak elő, és azóta is előzetesben van. Másrészt a hűtőnek (miképp a másik tárgynak is) megvan a gazdája, egy csabai háztól tűnt el teli friss disznótorossal. Ehhez valóban kellett teherkocsi, de a méret és nem a mennyiség miatt. A faluban az eset már úgy folklorizálódott, hogy a földbe ásva videók és tévék övezték a házat. A rendőrök azonban hajnalban csak egy meszesgödörre akadtak.

Az utóbbi időben, a faluban csökkent a bűnesetek száma. De ebből egyelőre nem vonnánk le messzemenő következtetést.

• Belföld