Skip to main content

Léthatáron létminimum

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

családtagok létminimuma

= összesen

egy főre

Egyedülálló nő

26 791 Ft

 

26 791 Ft

Nyugdíjas nő

21 433 Ft

 

21 433 Ft

Egyedülálló férfi

26 488 Ft

 

26 488 Ft

Nyugdíjas férfi

21 190 Ft

 

21 190 Ft

Anya + 1 gyerek

21 653 Ft +16 394 Ft

= 38 047 Ft

19 024 Ft

Házaspár

21 349 Ft + 21 653 Ft

= 43 002 Ft

21 501 Ft

Nyugdíjas házaspár

17 079 Ft + 17 322 Ft

= 34 402 Ft

17 201 Ft

Házaspár + 1 gyerek

19 943 Ft + 20 238 Ft + 14 979 Ft

= 55 160 Ft

18 387 Ft

Anya + 2 gyerek

20 238 Ft + 2x1 4 979 Ft

= 50 196 Ft

16 732 Ft

Házaspár + 2 gyerek

16 732 Ft + 16 732 Ft + 2x16 732 Ft

= 68 194 Ft

17 049 Ft

Házaspár + 3 gyerek

19 138 Ft + 19 442 Ft + 3x14 184 Ft

= 81 132 Ft

16 226 Ft


Az Újpesti Családsegítő Központ 1993 januárjában végzett utoljára létminimum-számítást. 1993-ban és 1994-ben csak a KSH hozott nyilvánosságra ilyen adatokat, 1995-ben eddig senki.

A Léthatáron Alapítvány az Újpesti Családsegítő Központ kényszerűségből megszakadt hagyományait és számítási módszereit kívánja felújítani, pótolva ezzel a kieső KSH-adatokat is. Terveink szerint havi rendszerességgel publikáljuk a Budapest területére vonatkozó eredményeket. Számításunkhoz átalakítottuk az Újcsakö 1987-ben összeállított fogyasztói kosarát. Az első Újcsakö-publikáció óta eltelt években a reálbér többnyire csökkent, és mindössze két olyan év akadt – 1989 és 1994 –, amikor nőtt. A fogyasztási adatok pedig folyamatos csökkenést mutatnak. Meggyőződésünk, hogy a létminimum-kosár nem maradhat változatlan, amikor a fogyasztási tendenciák átalakulnak. Ezért a Léthatáron Alapítvány által összeállított fogyasztói kosár általában szegényesebb, mint az Újcsaköé volt, ugyanakkor tekintettel van bizonyos fogyasztási javak – színes tévé, video – ezekben az években bekövetkezett elterjedésére. Ha az Újcsakö régi kosarával számolnánk, az körülbelül ezer forinttal magasabb egy főre jutó létminimumot eredményezne.

Az Újcsakö számítása csak Újpestre vonatkozott, a Léthatáron Alapítványé egész Budapestre. Jelentős különbségek mutathatók ki a fővárosi kerületek között az alapvető fogyasztási javak áraiban. A legolcsóbb XI. és a legdrágább II. kerület egy főre jutó létminimumában több mint 2000 Ft az eltérés.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Léthatáron Alapítvány











Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon