Ó Pál

Nyomtatóbarát változat

Le Monde, augusztus 17.

…a Stasi irattárának vizsgálata 1990 óta fényt vetett a keletnémet titkosszolgálat és a Carlos vezette csoport közötti kapcsolatokra. Újabban a magyar hatóságok jelentése – amely lényegében a Stasi által gyűjtött dokumentumokon alapul – rekonstruálja Carlos véres útvonalát Európán keresztül. Ezt a 6 oldalas keltezetlen szöveget tanulmányozta Bruguiere vizsgálóbíró 1990-ben Budapesten. (…) A híres magyar jelentés készítői azonban nincsenek teljesen meggyőződve a keletnémet dokumentumok hitelességéről, és szükségesnek látják ellenőrzésüket.

Carlos több mint öt éven át, 1979–1986 között számos keleti országban tartózkodott, a legtovább Magyarországon, az érintett országok felderítő szerveinek tudtával és beleegyezésével. Ez a védelem, amelynek ténye a kommunizmus összeomlása után a titkosszolgálatok, nevezetesen a Stasi irattárainak megnyitásával vált köztudottá, jól mutatja ezeknek az országoknak a kétszínű magatartását a nemzetközi terrorizmussal szemben. (…) 1991-ben (1990-ben – a szerk.) Györgyi Kálmán államügyész vizsgálatot indított a korábbi politikai vezetők felelősségének megállapítására. (…) Carlos a barátnője, Magdalene Kopp és Johannes Weinrich, a RAF nevű terrorista mozgalom tagja társaságában érkezett Magyarországra. A magyar vezetők zavarban voltak, mert megígérték Bruno Kreisky osztrák kancellárnak, hogy közreműködnek a terrorista csoport kézre kerítésében, amely 1975. december 21-én Bécsben túszul ejtette az OPEC-államok minisztereit. Budapesten Carlos nagylábon élt, és számos, részint groteszk incidens okozója volt. Egy ízben a magyar biztonsági szervek ügynökei egy nyugati rendszámú kocsival üldözőbe vették Carlos aranyfényű Mercedesét. Carlos tüzet nyitott üldözőire, majd panaszt tett a magyar hatóságoknál, amiért „imperialista ügynökök” áldozata lett.

1983. augusztus 25-én robbantást hajtottak végre a nyugat-berlini Francia Házban. Egy ember meghalt, 23-an megsebesültek. (…) 1994 áprilisában a merényletben való bűnrészességéért Berlinben 4 év börtönre ítélték Helmut Voigtot, a Stasi volt ezredesét. Voigt, feljebbvalói utasítására, visszaadta a terroristáknak azt a 24,38 kg plasztik robbanóanyagot, amelyet Weinrichtől koboztak el Berlinbe érkezésekor. Egy szíriai diplomata, aki segítséget nyújtott a terroristáknak, Berlinben várja a tárgyalását. Carlos és társai terveit a keletnémet hatóságok pontosan ismerték.

Le Monde, augusztus 18.

(Bruguiere vizsgálóbíró) további adatok megszerzése érdekében utazott el a múlt év végén Magyarországra. Itt megkapta egy hatoldalas keltezetlen jelentés másolatát; az irat a Carlos-csoport Franciaországban és más országokban francia intézmények ellen elkövetett merényleteire vonatkozó vizsgálatokat foglalja össze. A jelentés azokon a feljegyzéseken alapul, amelyeket Carlos egyik legközelebbi munkatársa vetett papírra éveken át, és amelyekről a Stasi – a munkatárs gyakori kelet-berlini látogatásai alkalmával – fotókópiákat készített. E szövegre építi a francia vizsgálóbíró azt a feltételezését, hogy a Marbeuf utcai merényletet Carlos Budapestről irányította. (…) A francia hatóságok Berlinből eddig mintegy 1200 dokumentumot kaptak; ezek hitelességét és pontosságát egyelőre senki sem tudja szavatolni. (…) Ausztria is együtt akar működni Párizzsal: az OPEC bécsi székháza ellen 1975. december 21-én végrehajtott véres merényletet ugyancsak Carlosnak tulajdonítják. Ugyanakkor Katona Béla, a hírszerző szolgálatot felügyelő magyar miniszter augusztus 16-án kijelentette, hogy a magyar titkosszolgálat semmilyen formában sem segítette Carlost a 70-es, 80-as években. 1979 és 1985 között Carlos több ízben járt Magyarországon, a magyar titkosszolgálat 1982-ben egy alkalommal tárgyalt vele, hogy meggyőzze: ne térjen többé vissza – hangoztatta a miniszter.

Le Monde, augusztus 19.

A Stasinak a terrorizmusra vonatkozó anyagait valószínűleg még Németország egyesítése előtt biztonságba helyezték. Ezek a szekrényeket megtöltő dossziék a Stasi és a magyar titkosszolgálat hangyaszorgalommal gyűjtögetett anyagait tartalmazzák. (…) Azok között a dokumentumok között, amelyeket a magyarok szállítottak keletnémet kollégáiknak – ezeket a Stasi normannestrassei székházában találták –, nagy, bekötött kötetek sorakoznak, amelyek évenkénti összeállításban sok száz kézzel írt jegyzetet tartalmaznak; ezeket részben Carlos maga írta, nagyobbrészt azonban Johannes Weinrich, Carlos jobbkeze, aki napról napra gondosan rögzítette a csoport megbeszéléseit, terveit.

Le Point, augusztus 20.

…a vizsgálóbíró 1993. november 15–16-án járt Magyarországon …a magyar hatóságok vonakodása ellenére sikerült megkapnia az összefoglaló jelentést Carlos tevékenységének francia vonatkozásairól. Ez a hatoldalas jelentés, amelyet a Le Point július 23-i számában teljes egészében közölt, felsorolja az elkövetett és tervezett merényleteket. A vizsgálóbíró két ízben járt Berlinben is, és onnan több száz dokumentumot hozott haza. (A Le Monde információja szerint a hatoldalas jelentést Bruguiere 1990-ben tanulmányozta Budapesten. A legfőbb ügyész helyettese, dr. Fábián János azt mondta [lásd Magyar Hírlap, augusztus 18.]: a francia titkosszolgálat képviselői 1990 nyarán, majd őszén jártak Magyarországon, nekik az ügyészség akkor azt tanácsolta, forduljanak a magyar társszervekhez. Az 1993-ban a francia vizsgálóbírónak átadott feljegyzést nem iktatták, és nem irattározták, mert az ügyészségnek hivatalosan csak szóbeli tájékoztatást kellett adnia. Lapunkat Fábián János úgy tájékoztatta, hogy a magyar titkosszolgálat 1990 júliusában átadott dokumentumait a francia titkosszolgálat csak 1993 novemberében juttatta el Bruguiere vizsgálóbírónak – a szerk.)

Le Monde, augusztus 21.

(…) A Carlosra és csoportjára, valamint a Jacques Verges-re (Carlos védőügyvédjére, aki a francia sajtó szerint korábban is kapcsolatban állt a terroristával – a szerk.) vonatkozó anyagok a Stasi XXII-es osztályától származnak, amelyet Gerhard Neiber tábornok vezetett. Ez volt a Stasi „antiterrorista” szekciója. Ezek a dokumentumok rendkívül alapos rendőri megfigyeléseken alapulnak. (…) A Stasi adatait az egyesült Németországban is használják, felhasználták például Helmut Voigt volt Stasi-ezredes perében…

A France 2 tévécsatorna adása, augusztus 24-én, a 20 órai hírek elején:

Bemondó: Budapest a keleti államok paradicsoma, 1990-ig a nemzetközi terroristák valóságos támaszpontja. 1979-ben az összes nyugati rendőrség által körözött Carlos megérkezik a magyar fővárosba. A Hotel Intercontinentalban – a mai Mariott Hotelben – száll meg, majd néhány hónap múlva a Rózsadombon, a Vend utca 9. sz. alatti villába költözik. (…) Jacques Verges 1982-ben két ízben járt Budapesten, a Margit-szigeten, a Thermál Hotelben szállt meg, innen telefonált a Vend utcai villába, hogy Carlosszal találkozót beszéljen meg. Riportalany (franciául jól beszélő magyar férfi): Verges kétszer járt Budapesten. Carlos felkereste a szállodájában, sétáltak a Margit-szigeten. Az állambiztonsági szolgálat ezt úgy magyarázta, hogy Verges a francia kormány és Carlos között közvetít. Bemondó: A beszélgetés tartalma titok maradt, a Margit-szigeti fák között folytatott beszélgetést a magyar felderítő szervek nem tudták lehallgatni.

A Le Point július 23-i száma a többször említett magyarországi dokumentum mellett Alexandre Adler elemzését közli a kelet-európai államok és a terroristák együttműködéséről. A szerző megítélése szerint a KGB eredetileg nem támogatta az arab terrorizmust. Nasszer Egyiptomában szilárdan megvetette a lábát, és nyugalmat akart a térségben. (…) 1974 után azonban Szadat Egyiptomának pálfordulása megváltoztatta Moszkva politikáját. Ettől kezdve Carlos csoportját is hasznos eszköznek tekintették, hogy a Nyugatot nehéz helyzetbe hozzák. 1978 után a szovjet vezetés szovjet–szíriai–iráni együttműködésre törekszik Libanonban, és ennek érdekében különböző szolgálatokat tesznek Iránnak Kelet-Berlinben és Budapesten. (…) Andropov hatalomra jutása után némileg elhidegül a viszony Iránnal és a terroristákkal. 1985-ben, már Gorbacsov vezetése alatt a Stasi iráni terroristákat ad ki Nyugat-Berlinnek; két héttel később a Hezbollah elrabol három KGB-tisztet – ezzel vége az idillnek. Ettől kezdve Carlos nem kívánatos Kelet-Európában; Kádár János odáig megy, hogy informálja a terroristákról Kreisky osztrák kancellárt (…) Akár a volt SS-ek, akik 1950 után elhelyezkedtek az arab világban és Latin-Amerikában, ma is léteznek volt KGB-sek, akik megpróbálják védelmezni Carlost.

• Szemle