Skip to main content

A múltnak kútja…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…mélységes mély – ahogy Thomas Mann írja a JÓZSEF ÉS TESTVÉREI-ben, és ahogy Vikol Katalin, e műsor szerkesztője gondolhatja, amikor kalandozásra hív bennünket a kultúrhistóriában.

Elsőként az esztergomi Keresztény Múzeumba látogatunk, amelynek páratlanul szép anyagát aránylag kevesen ismerik. Sajnos. De talán épp e rövidre szabott ismerkedés csinál majd kedvet a nézőknek, hogy Esztergomba kiránduljanak, s hosszabban elidőzzenek a középkori festmények, szobrok, tárgyak társaságában.

Másodjára egy különleges könyv bemutatására kerül sor. A Pesti Szalon–Ferenczy Kiadó most jelentette meg EX INVISIBILIBUS VISIBILIA… címmel azt az EMLÉKKÖNYV-et, amelyet tisztelői, hívei írtak, állítottak össze Dávid Katalinnak, „a szakrális művészettörténet tudós asszonyának” 70. születésnapjára. Lehetetlen felsorolni az összes jelesebbnél jelesebb szerzőt (költőt, írót, tudóst, művészt) – elégedjünk meg annyival, hogy a mai magyar szellemi élet igen széles spektrumát jelölik ki az ismert nevek; igazi „ökumenikus” tiszteletadásban részesül az ünnepelt és az olvasó egyaránt. A Szántó Tibor tervezte kötet gazdagon és változatosan illusztrált: Kondor Béla Dávid Katalinról készült rajzaitól a gótikus szobrokig, Aba-Novák falképeiig sokféle-fajta műkincsben, képben gyönyörködhetünk.

S harmadjára pedig a valamikor híres nagybányai és gödöllői művésztelepre kalauzol bennünket a szerkesztő.

Szeptember 3., szombat Tv1, 17.10










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon