Skip to main content

A szerkesztőbizottság felhívása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Talált tárgy


1.

Egyre többször kapunk jelentéseket, hogy külföldi lapokban, rádió- és televízióállomásokon Szlovákia és a szlovák nép ellen félretájékoztató kampányok folynak, amelyek komoly károkat okoznak a Szlovák Köztársaság hírnevének és gazdasági érdekeinek. Eme cinikus hazugságok és propagandista félretájékoztatások szerzői gyakran a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárai, a bolsevista propaganda totalitárius módszereinek elnemzetlenedett aktivistái. A szövetségi szervek (és a korábbi, kompetenciák nélküli quislingi „szlovák” kormányok) eddig semmit sem tettek a szlovákellenes politikai rasszizmus megnyilvánulásai ellen, habár külföldön gyakran felhívták a figyelmüket rájuk.

A cseh–szlovák törvényhozás a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárainak ilyetén viselkedését mint nemzet-, faj- és lelkiismeret-gyalázást és mint riadalmat keltő álhírek terjesztését minősíti, mindkettő törvénybe ütköző. A szuverén és önálló Szlovák Köztársaság alkotmánya is olyan feltételeket teremtett, hogy a szlovákellenes politikai rasszizmus terjesztői ellen az érvényes cseh–szlovák törvények szerint bírósági eljárást lehessen indítani.

Ezért kérjük tisztelt olvasóinkat és különösen a határainkon kívül élő honfitársainkat, hogy konkrét tájékoztatással és okmányokkal lássák el szerkesztőségünket Szlovákia és a szlovák nép rágalmazásának eseteiről. Ha ezen félretájékoztatások a sajtóban látnak napvilágot, kérjük, küldjék el az egész oldalt vagy kivágást, a cikk pontos címének, a szerkesztőség címének és a megjelenés dátumának megjelölésével. Amennyiben rádió- vagy televízióállomás sugározza e dezinformációkat, kérjük, jelöljék meg az állomás, nevét, a műsor idejét és hosszát, hogy külföldi képviseleteink vizsgálatot indíthassanak.

Reméljük, tisztelt olvasóink, hogy az Önök segítségével és együttműködésével sikerülni fog, hogy hazánkban kiküszöböljük a bolsevik nemzeti diszkrimináció és a szlovákellenes politikai rasszizmus maradványait és végre demokratikus jogállamnak megfelelő viszonyokat teremtsünk!

Köszönjük együttműködésüket.

2.

Az országgyűlési képviselők Mikó Imre-köre figyelemmel kíséri a magyar nemzet méltóságát sértő társadalmi jelenségeket. Teszi ezt azért, mert tapasztalatai szerint mérhetetlenül sok olyan nyilatkozat és egyéb megnyilvánulás tapasztalható, amely nyíltan tagadja a nemzeti értékeket és azok tiszteletét – jelentette ki Zétényi Zsolt (MDF)… Király B. Izabella (MDF) elmondta, hogy … levelek százait kapják az állampolgároktól, amelyekben a magyarságot sértő cselekedetekre hívják fel a figyelmet. Mindezek miatt a képviselők felszólítják a lakosságot: ha valaki a magyar méltóságot sértő nyilatkozatot hall politikus vagy közéleti ember szájából, az jelezze levélben a csoportnak. A beérkező tájékoztatásokat megvizsgálják, majd az erre érzékeny magyar sajtóban megjelentetik. A képviselő-asszony felhívta a lakosság figyelmét, hogy humoristák bántó megjegyzéseit is írják fel és küldjék el dátummal ellátva.

(Magyar Hírlap, 1992. 12. 2-án)


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon