Nyomtatóbarát változat
A nem egyszer lengyel „Vaslady”-ként emlegetett 46 éves Hanna asszony ugyanis nemcsak sikeresen tartja össze hétpárti kabinetjét, de győztesen került ki a politikai csatákból is. Legalábbis eddig…
Győzelem a munkásság és az ideológia felett
A Suchocka-kabinetnek november végén sikerült végre megtörnie a nyáron kirobbant sztrájkmozgalom utolsó bástyáját: a mielcei WSK-gyárban is a kormány számára kedvező megállapodással ért véget a július 14-e óta folyó sztrájk. Mielce valószínűleg szimbolikus jelentőséget nyer majd, hiszen első ízben sikerült minden komolyabb engedmény nélkül térdre kényszeríteni azt a munkásságot, amely a rendszerváltás és a Szolidaritás egyik legfőbb motorja volt Lengyelországban – s ez jelentős mértékben Suchocka érdeme (ha egyáltalán érdem). Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Lech Walesa is támogatta a kabinetet a sztrájkolókkal szembeni következetesen keménykezű politikájában.
Hanna Suchocka kétségtelenül egyik legnagyobb erénye a politikai pragmatizmus. Sikereinek jelentős részét épp annak köszönheti, hogy igyekszik távol tartani kabinetjétől (illetve amennyire teheti a szejmtől is) az ideológiát, pontosabban az ideológiailag kényes kérdéseket. Nem véletlen tehát, hogy miközben az abortuszprobléma a belpolitikai élet egyik központi kérdése lett (ti. legyen-e népszavazás vagy sem), a kormánynak hivatalosan nincs véleménye az ügyről. A kabinetnek kedvez az is, hogy az Olszewski-kormány által kirobbantott ügynöklista-botrány sokakat ráébresztett arra, hogy az ideológiai ellentétek túlfeszítése a pártpolitikai villongásokon túlmutató politikai válsággal fenyegethet.
Luca széke
Talán épp a kaotikus válságtól való félelemnek köszönhető, hogy három év után sikerült végre elfogadtatni a parlamenttel az ún. kis alkotmányt, amelyet a jövő történelemkönyvei szintén a Suchocka-kabinet sikereként említhetnek majd. A Luca székéhez hasonlatos tempóban kidolgozott ideiglenes alaptörvény, amelyet (nota bene: ez is újdonság) a jelenlegi kabinettel igen jó kapcsolatot tartó Lech Walesa november 17-én látott el kézjegyével, az államfő és a kormány jogkörét bővítette, a még mindig meglehetősen szétaprózódott parkment rovására.
A „kis alkotmány” értelmében ugyanis a kormány három dolgot tehet:
1. ún. sürgősségi törvényjavaslatokat terjeszthet be, amelyek átfutási idejének egy része (szenátusi vitája és elnöki aláírása) 14 napra csökken, szemben a „nem sürgős törvények” 60 napos átfutásával;
2. javasolhatja azt, hogy a szejm elnöke ne rendeljen el szavazást olyan módosító indítványok ügyében, amelyeket korábban nem jelentettek be a szejmbizottságoknak (vagyis megkönnyíti azt, hogy a törvényjavaslatokat a kormány-előterjesztés eredeti formájában fogadja el a szejm);
3. a szejm egyszerű többségének felhatalmazásával törvényerejű rendeleteket adhat ki (az államfőnek azonban ezt nem kötelessége aláírni), s nem kell feltétlenül törvényjavaslatot benyújtania a szejmhez.
A „kis alkotmány” teljesen megváltoztatta a kormányalakítás eddigi szabályait is. A szejm helyett az államelnöknek ad döntő hatáskört a miniszterelnök és (annak javaslatára) a kormány kinevezését illetően, a szejm tehát ezentúl csak a kormány programjáról szavazhat. Jelentősen megnehezíti a kormány visszahívását is: az eddigi 15 helyett csak 46 képviselő tehet bizalmatlansági indítványt, amelyről azonban csak 7 nap elteltével szavazhat a szejm. Az alaptörvény szerint az államelnök rendeletei ezentúl csak a miniszterelnök (ill. valamely miniszterének) ellenjegyzése mellett lépnek érvénybe, viszont az elnökhöz tartozó tárcákra, azaz a külügyi, belügyi és a nemzetvédelmi miniszteri posztra csak az államelnök véleményének figyelembevétele mellett tehet javaslatot a kormányfő.
A parlamenten belül leginkább a szenátus jogkörét csorbította a „kis alkotmány”, hiszen a szenátusi vétó elvetéséhez ezentúl elegendő lesz a szejm egyszerű többsége is.
Abortusz és költségvetés
Aligha kell hangsúlyozni, hogy az alaptörvény – decemberi életbelépését követően – ugyancsak Hanna Suchocka kabinetjének pozícióit erősíti majd. A jogi bástyákra nagy szüksége is van a varsói kormánynak, hiszen a munkásság feletti győzelem és az ideológia száműzése csak időleges lehet. A hétpárti nagykoalíciónak ugyanis előbb vagy utóbb szembe kell néznie a kormánypártokat és a politika egyéb szereplőit erősen megosztó abortuszkérdéssel, s még inkább az olyan „nehézsúlyú” gazdasági kérdésekkel, mint a költségvetés deficitjének csökkentése (1993-ban a GDP 5,5 százalékára), a munkanélküliség növekedése (1993 elejére elérheti a 15 százalékot) vagy a 7 és 22 százalékos áfa, melynek bevezetését júliusra tervezi Hanna asszony kabinetje.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét