Skip to main content

A társadalmi tiltakozó mozgalom résztvevőihez!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Taxisok, fuvarozók! Igazatok van, amikor tiltakoztok a benzináremelés ellen!

De most már nem csak magatokért, nem csak az áremelés ellen tiltakoztok. Pontosan tudnotok kell, hogy most már nem csak magatokért harcoltok!

Az ország lakossága rájött, hogy a szállítási árak emelkedésével mindenkinek nehezebb lesz az élete.

Az ország lakossága mellettetek áll!

Minden szülő akar holnap is párizsit, sajtot, tejet, lekvárt adni gyerekének. Mindenki szeretne húst, vajat, zöldséget is enni.

A rendőrség is látja, hogy harcotok tisztességes, becsületes. A Független Rendőrszakszervezet is mellettetek van!

Ne adjátok fel!

Hallgassatok hazánk első polgárára, köztársaságunk elnökére, Göncz Árpádra!

Ha a benzináremelés felfüggesztése nélkül felbontjátok a torlaszokat, soha többé nem tudjátok újra létrehozni!

Ha a kormány megmakacsolja magát, ne engedjetek ti sem! Az egész ország lakosságáért küzdötök!

Mindannyiunk közös érdeke az ország működőképességének fenntartása! Őrizzük meg hazánk közbiztonságát, a közellátást, a közművek működését, az egészségügyi ellátást!

Ez az ügy az egész ország ügye, de csak magyar ügy!

A külföldieket engedjétek haza!

A kialakult helyzetért nem titeket terhel a felelősség, hanem a kormányt!

Ne dőljetek be, az országban rend és nyugalom van!

Legyetek fegyelmezettek! Alakítsatok társadalmi szolidaritási bizottságokat, válasszátok meg szóvivőiteket!

Mindenkinek igaza van, aki tiltakozik a kormány átgondolatlan, kapkodó gazdaságpolitikája, a válság egyetlennek vélt megoldása, az áremelések ellen! Követeljük együtt a válságot feloldó gazdasági-szociális megállapodást!

El kell kerülni a sztrájkot!
Hétfőre megegyezést, szerdára nyugalmat!

Budapest, 1990. október 27. 12 óra



Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,
City Taxi, Buda Taxi, Gabriel Taxi, Rádió Taxi
és a teherfuvarozók képviselői









































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon