Skip to main content

Az MDF jogi bizottságának szakvéleménye

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Bűncselekmények és bűnök

Az 1990. október 25-én este kezdődött és azóta is tartó események nem sorolhatók a sztrájk körébe, és súlyosan sértik a gyülekezési jogról szóló törvényt.

A közutak és közlekedési csomópontok eltorlaszolása sztrájknak nem minősül, az 1989. évi VII. törvény 2., 3. és 4. paragrafusai szempontjából minden vonatkozásában jogellenes.

A megmozdulás súlyosan megsértette és sérti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. és 6. paragrafusát, mert a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, másrészt az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése sem történt meg három nappal az akció megkezdése előtt.

A fentiekből következik, hogy az úttorlaszokat emelő, az ország életét megbénító taxisok, magánfuvarozók és más személyek cselekménye bűncselekmények sorozata:

– A Btk. 184. §-ának (1) bekezdésébe ütközik és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő annak a cselekménye, aki közlekedési útvonalon akadály létesítésével a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

– A Btk. 186. §-ának (1) bekezdésébe ütközik és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő annak a cselekménye, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

– A Btk. 260. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, a (2) bekezdés szerint minősül és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő annak a cselekménye, aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja és ez különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.

– A Btk. 268. §-ába ütközik és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő annak a cselekménye, aki hatóság rendelkezése ellen engedetlenségre izgat.

– A Btk. 174. §-ába ütközik és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő annak a cselekménye, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel mást (magyar állampolgárokat és külföldieket egyaránt) arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.

A felsorolt bűncselekmények (sorrendben: a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a közúti veszélyeztetés, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás és a kényszerítés) mellett más bűntetti kategóriába tartozó bűncselekmények is megállapíthatók a felsoroltakkal többszörös halmazatban.

Mindazok, akik nyilvánosan a torlaszok fenntartására szólítanak fel, az elkövetőket kitartásra biztatják, bűnsegédnek és ezzel részesként maguk is elkövetőnek minősülnek a Btk. 19. §-a és 21. §-ának (2) bekezdése szerint.

Azok a politikai pártok, amelyek az alkotmányellenes és törvényellenes állapot fenntartását megnyilvánulásaikkal és tevőlegesen támogatják, az alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését és 3. §-ának (1) bekezdését sértik. Cselekményük az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, amely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Azt a társadalmi szervezetet vagy politikai pártot, amelynek működése az említett 1989. évi II. törvény 2. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlathatja.

Az úttorlaszok felmérhetetlen – eddig pontosan ki nem mutatható – anyagi károkat okoztak, mert a tranzitútvonalak megbénításával komoly valutabevételektől esik el az ország, a külkereskedelmi szerződéseink meghiúsulása pedig további, jelenleg még fel sem mérhető, hatalmas, valutában jelentkező kárt okoz. Ez az állapot a külföldi befektetők bizalmának elvesztéséhez vezet és érvényes nemzetközi szerződések megsértését jelenti a tranzitútvonalak járhatóságának szavatolása szempontjából.

A mostani eseménysorozatra történő reagálás is, mindezek megítélése is precedensképző jelentőségű. Az egyes politikai erők ezáltal vallanak az alkotmányosságról és jogállamiságról alkotott gyakorlati felfogásukról. Bizonyos pártok cselekvése – a bennük rejlő logika szerint – már így is vészesen közel került ahhoz, hogy az állami rend ellen, a közrend súlyos megzavarásával történő lázadás pártolásának minősüljön. Az alkotmányosság és a jogállamiság eszményének helyreállítása ezért a Magyar Köztársaság jövője szempontjából a jelen eseménysorozat mostani konkrét megoldásán lényegesen túlmutató, aktuálisan égető feladat.

Az MDF jogi bizottsága nevében:

Dr. Tallós Emil



Dr. Varga Csaba

Dr. Molnár István

Dr. Kelecsényi Erzsébet


































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon