A mai tárgyalások végén a kormány egyoldalú kompromisszumos javaslatot tett a helyzet feloldására. Javaslatuk nem fedi elképzelésünket, és a további tárgyalásokat folytatjuk a benzinár kialakítására.

Tekintettel arra, hogy a kormány némi lépést tett a megoldás felé, úgy érezzük, hogy ezt nekünk is meg kell tenni.

A kormány szigorúan tartja magát a törvényes rendhez, és kifejezi tárgyalási és megegyezési szándékát.

A kormány kinyilvánítja, hogy a benzinár-növekedés kapcsán kirobbant törvénytelen demonstrációt nem tartja elfogadhatónak.

Az 1990. október 28-án megtartandó Érdekegyeztető Tanács ülése elé olyan megoldást terjeszt, amely a jelenleg megállapított érvényes fogyasztói árak mellett – meghatározott mértékben – kedvezményes üzemanyag-vásárlást tesz lehetővé magyar gépkocsi-tulajdonosok számára.

Magyarországon az elmúlt két napban nagyszabású és erőszakmentes polgári engedetlenségi akció történt. Tiltakozás az elszegényedés és egy fensőbbséges kormányzati stílus ellen. A fuvarosok és a velük rokonszenvezők sokan voltak, az államhatalmat két nap alatt engedményre és egyezségre tudták bírni.

A Kádár-korszak modorában végrehajtott áremelés kész tények elé állította az érdekelteket.

A fővárosi rendőrség most elérte azt, amiért vezetői hasztalan érveltek, bizonykodtak, magyaráztak egy év óta szüntelenül: a lakosság rokonszenvvel fordul feléjük. Legalábbis ez a helyzet október 27., szombat estig, egyészen október 26., péntek dél óta, amikor a rádióból értesült, hogy a budapesti főkapitány nem hajlandó erőszakos fellépésre a demonstrálókkal szemben. Az Árpád hídnál már 1/2 12-kor barátságossá vált a hangulat, mikor a reggel felsorakozott rohamrendőrök elvonultak.

40 év körüli gépbeállító (pillanatnyilag szívpanaszokkal betegállományban):

Kérem, a kormány becsapta az országot. Néhány nappal az áremelés előtt azt nyilatkozták, hogy nem lesz áremelés. Ilyet, kérem, nem lehet csinálni.

A felesége, leszázalékolás alatt álló bolti eladó:

Túlságosan drasztikus, amit a taxisok csinálnak. Főleg most, halottak napja előtt, amikor az emberek a temetőbe akarnak menni. Én egyetértek velük, de nem lett volna szabad ilyen drasztikusan csinálni.

A régi rendszer a szamizdat-előállítást általában sajtórendészeti szabálysértésnek minősítette. Holott minősíthette volna sajtórendészeti vétségnek, izgatásnak, összeesküvésnek, államellenes szervezkedésnek és kémkedésnek is. E „többszörös halmazatban” elkövetett bűncselelkmények büntetése nyilvánvalóan: halál. Az elöregedett pártállam mégis megelégedett öt-tízezer forint pénzbírsággal.

Nem így az ifjú MDF.

Bűncselekmények és bűnök

Az 1990. október 25-én este kezdődött és azóta is tartó események nem sorolhatók a sztrájk körébe, és súlyosan sértik a gyülekezési jogról szóló törvényt.

A közutak és közlekedési csomópontok eltorlaszolása sztrájknak nem minősül, az 1989. évi VII. törvény 2., 3. és 4. paragrafusai szempontjából minden vonatkozásában jogellenes.

A megmozdulás súlyosan megsértette és sérti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. és 6.

Taxisok, fuvarozók! Igazatok van, amikor tiltakoztok a benzináremelés ellen!

De most már nem csak magatokért, nem csak az áremelés ellen tiltakoztok. Pontosan tudnotok kell, hogy most már nem csak magatokért harcoltok!

Az ország lakossága rájött, hogy a szállítási árak emelkedésével mindenkinek nehezebb lesz az élete.

Az ország lakossága mellettetek áll!

Minden szülő akar holnap is párizsit, sajtot, tejet, lekvárt adni gyerekének.

A SZETA munkatársai úgy gondolták, hogy kenyérgondok még akkor is lesznek, ha az üzletekben van elegendő. A sorban állás nem megy a magányos öregeknek, a kisgyerekes anyáknak, ha nincs kire hagyni a gyereket; számukra egy úttorlasszal ér fel, ha többször meg kell mászni az emeleteket, el kell jutni akár csak ötszáz méterre, mert a bolt ajtajára ki van írva, hogy kenyér egy óra múlva lesz.

Nehezen ismerkedem, a szombat délutáni kormánypárti tüntetésen tehát leginkább az ismerősökkel próbáltam meg interjút készíteni. Olyanokkal, akikkel nem is olyan régen különböző közös ügyeink voltak, mint például a vízlépcső elleni tiltakozás.

Amikor Horváth Balázs megjelent a Parlament lépcsőjén, miniszterek és tanácsadók csoportja vette körül. Az első, akit megszólítok, Kodolányi Gyula, a miniszterelnök külügyi tanácsadója. Gyűlölködő arckifejezéssel, szó nélkül fordul el, amikor interjút kérek tőle.