Skip to main content

Álmodozunk a világról…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Javaslattal fordulunk Önhöz.

Társaságunk a világkiállítás egyik témájára, amelynek – mivel 1995 épp a honfoglalás 1100. évfordulója is – szlogenjéül a „Magyarok itthon és külföldön, a múltban és a jelenben” meghatározást választottuk. Mivel a világban élt és alkotott, valamint élő és alkotó magyarok száma jelentős, úgy véljük, hogy a kiállításnak – s épp ebben lenne nagy vonzereje – a magyarság és a világ kapcsolattörténetét kellene bemutatnia. Nem szabad itt és most alárendelt szerepet játszanunk, nem szabad a „csak egy kis nemzet vagyunk a nagyok árnyékában” régi elv szerint cselekednünk. Ha azt akarjuk, hogy a világ komolyan vegyen bennünket, hogy kereskedjen velünk, akkor el kell érnünk, hogy egy kicsit fel is nézzen ránk. Márpedig 1100 évnyi szellemi, ipari és mezőgazdasági eredményeink alapján – amelyeket a magyarok itthon és külföldön értek el – erre minden esélyünk meglehet.

Memorandum

A magyar társadalmi élet termelői, építői, kiszolgálói az ősidők óta fennálló zöld gazdaságban, piros iparban és fehér kereskedelemben olyan vízi, légi, földi közlekedőeszközöket őriztek meg, aminek maradványai kulturális igényeinket kielégítik, és egyben megkövetelik, hogy szépséges, jóságos, erősséges hidat emeljünk a Dunára, olyat, amilyen sehol a földtekén, még a londoni Temzén sincs honosítva.

A párizsi Eiffel-torony, a velencei Sóhajok hídja, a New York-i ringó ágy nevezetességei részünkre nem használhatók fel, csak sajátosságainknak vonásai, ami történelmünkben egyesül.

Budapestiek, vidékiek, külföldiek látványossága lenne az újonnan felépülő öntápláló sisakhíd. Lehet szintes, emeletes, kétemeletes.

Magyarország kiépített szocialista gyártermékeinek fejlődése megkívánja az egy-két emeletes hidak szabadalmazását. Az első íven teherautó, vontató, lókocsi, a második íven villamos kocsiszalag, déli és keleti vasúti pályaudvar között éjjeli ingagőzmozdony, harmadik íven élőlény-személyszállító futószalag szaggatott örökmozgásban bonyolítaná le Pest belváros forgalmát.

A híd szilárd anyagának beépítése porrá morzsolt ércműből, kőből, hideg cementtel kevert betonból, kardacélból, vaspáncélból, nemesfémből, edzett ócskavas öntvényből stb. készülne.

Bevezető nyílt utak közvetlen forgalma szintesen, srégesen, függőlegesen távozna el szétágazó távpontokon, hídállásos (átbújó) alagsorokban kiküszöbölően.

Az íveken, pilléreken, hídfőállomás-épületeken alkalmazott kötések mufjainak bekötő lengéseit, keretjeit, védőburkolatait arany-ezüst-vas akantuszos rózsalevelekkel fednék, melyeknek díszítései a polírozott építészet diadalmas alakzatát öltenek.

A Gellért-hegy gondatlan karbantartás miatt lekopott. Szükségessé válik oldalfalait körül szerpentinúttal, csigasorlépcsőkkel, vízszintes beugrókkal ellátni, vadállatkert részére fajon- és fajtánként (négylábú vadállatok, szárnyas madarak, csúszók, kígyók stb.) bunkeres vasketrecet, drótrácsokat betonból, kövezett erődítményhálózatot építeni. Élelemtárak, vendégfogadók, repülő pavilonok épülnének. A vadállatok táplálkozása miatt a látogatók időtöltése végett fővárosunk felülnézetének bemutatása. A Gellért-(Vadállat Hegy) legmagasabb tetőpontján gólyavár emelkedne fel vízszintpropelleres repülőgépek térfelszállóival együtt. Hegy déli részén a Vidám Park gépei foglalnának helyet, melynek térsége a Déli vasútig a bécsi díszparkhoz hasonlóan rendeződne. Nyírott levegőtápláló pitypang, tujafenyőmező ültetődne. Gellért-hegy–Hűvösvölgy között hullámvasút épülne nagy távolságú közlekedésre. A Gellért-hegy oldalait telíteni kell, rácskerítés venné körül, tetején szökőkút adná Budapest vízállásjelentését.

A vár monumentális építmény. Teteje vízszintes plattal ellátva, sírkövekből föltehető kripta külső méretekkel. Belseje tömören zárva. Az ősi váron könnyű épületek foglalnának helyet. Az alkotmányos uralkodók, akiknek emléke még fennáll, történelmi emléktárgyai, kitüntetései, régiségei foglalnának bennük helyet. A magyar múzeumok nevezetességeivel, ismert fegyverek lerakásával, Étkezőpavilonjaiban csak teljesen szabad öntáplálkozó lenne függőleges futószalagra szerelt polcokon, az állam felesleges raktáraiból. A Gellért-hegyet és a Várat drótkötélpálya közti forgalom kötné össze. Azon légvonalon gólyarepülő közlekedne.

A költségvetés: tervben állítandó anyag-, gép-, munkabér-, regie- stb. kalkulációkkal, statikai számításokkal részletesen foglalkozom, amivel minden teljesen ingyen lenne megvalósítva.




























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon