Skip to main content

Alternatív Bédekker

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Budapest egy nagy és szabad ország.

Budapest területe annyi, amennyi, de ha a lyukakat is beleszámítjuk, akkor több.

Budapest a városok városa, rovarok világa, majmok bolygója, satöbbi.

Budapest legmagasabb pontja a gé.

Budapest története a világmindenség keletkezéséig nyúlik vissza, amikor még viszonylagos béke volt, és az állampolgárok nem akartak mindenáron életellenes cselekedeteket végrehajtani.

Budapest teraszáról látni a tengert.

Budapest topográfiai szempontból egyedülálló adottságokkal rendelkezik, bevásárlóközpontok veszik körül, és egy világ választja el.

Budapest, te csodás.

Budapest az egy főre jutó mélytengeri búvárbalesetek vonatkozásában kifejezetten biztonságos településnek számít.

Budapest kulturális élete pezsgő, vidékieknek fröccs.

Budapesten a költők szoborból vannak, ülnek a seggükön, és nézik, hogyan úszik el.

Budapest az európai civilizáció szerelmesei számára kellemetlen meglepetéseket tartogat: egy vaslábosban sárga fű virít, és a parkolójegy-automaták is meg vannak buherálva.

Fontos tanácsok Budapestre készülőknek:

Egy. Indulás előtt ne felejtsd el lekapcsolni a bojlert!

Kettő, csipkebokorvessző.

Három, három és fél.

Négy, ne szemétkedj!

Öt, ne szórakozz!

Hat, ne szólj hozzám!

Hét, ne utazz Budapestre!

Géntechnológiai szempontból Budapest hihetetlenül gyors iramban fejlődik, de nem mindig, mert néha még a legfinomabb (lángon sütött!) hamburgerre is egy másodpercet várni kell.

Budapest számtalan fantasztikus látnivalóval büszkélkedhet, ilyen például a fiam vagy a másik fiam, vagy éppen a Gül baba türbéje, vagy még inkább a Rókus Kórház tőszomszédságában az a bizonyos nagyon, de nagyon különös képességű bokor.

Budapesten a tavasz tizenhét pillanatból áll. A nyár ellobbant már, viszont itt van az ősz. Budapesten a tél beköszöntével lezuhan a tetőről az első hótömeg.

Budapestet időnként vérözön és/vagy lángtenger borítja el, ilyenkor érdemesebb valamely dél-kaliforniai üdülőparadicsomot felkeresni.

Budapest kisváros, Budapest nagyváros, Budapest Virág-város.

Budapesten általában mindig minden rendben van, úgyhogy éjjel-nappal egytől egyig mindenki örül,

még a Búbosbanka utcaiak is örülnek,

de még a Szomory Dezső tériek is örülnek,

és én is nagyon örülök,

kivéve mikor beüt a krach,

mert akkor aztán kezem-lábam összetöröm, úgy futok a véresszájú rendvédelmi banditák elől, végigcikázok az éjszakai fényben fürdő Múzeum körúton, beugrok egy kisutcába, annak rendje-módja szerint elrejtőzöm egy aszfalthasadékban, és attól fogva visszafojtott lélegzettel és összeszorított combokkal várom, hogy Bucher CityCat 2020 XL típusú (magasürítésű szennytartállyal és precíziós mosópisztollyal felszerelt) professzionális seprőgépeivel végre keresztüldübörögjön felettem a hajnal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon