Skip to main content

Az adóellenőr

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


régóta gondolkozom rajta
benzinnel mosott pirítóst evett
szűkszavú volt de haragtartó fajta
sohasem hazudott sohasem lopott
    és úgy viselte télen-nyáron át
    merev mohazöld örökballonát
    mint egy mozgó hirdetőoszlopot

nem köpködött nem kapkodott soha
ment betartatni a törvényeket
kisiparosok kicsi mumusa
mindegyik tudta mely égtájra küldje
    ha megvillant a műhely vagy a bolt
    nyikorgó ajtajában kajla hold
    az adóellenőri sapka sildje

erélyes volt szabályos és sovány
apró szemében tenger bűneset
úgy járt haza akárha máshová
megélni a világot rádiólag
    gyakran izzadt s bár hamar lehűlt
    a bő kabátba belékeserült
    porpaprika és fokhagyma utószag

az anyján kívül nőhöz úgy nem ért
úgy tudta semmi rosszat nem követ
úgy ébredt ahogy nyugovóra tért
számok a tegnapon számok a mán
    pulzál az idő óra-kvarca
    egy észrevétlen ember arca
    mint gázlómélység a Dunán

(Coda

benzinnel mosott pirítóst evett
pulzál az idő óra-kvarca
ment betartatni a törvényeket
egy észrevétlen ember arca
apró szemében tenger bűneset
megélte a világot rádiólag
úgy tudta semmi rosszat nem követ
porpaprika és fokhagyma utószag)











































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon