Skip to main content

Beszélő folyóirat, 8–9. szám, Évfolyam 2, Szám 8

Halasi Zoltán: Az adóellenőr

Neményi László:

Mihancsik Zsófia - Révész Sándor: Nincs közbeszélgetés…

Baló Györggyel beszélget Mihancsik Zsófia és Révész Sándor

: [Bevezető]

Márkus György: A szabadságról

Kis János: A szabadságról – Márkus Györggyel vitázva

Márkus György: Illúziók és reáliák

Kis János: Margináliák

Csaba László: Rendszerváltás után, másnaposan

Halmai Gábor: Médiaháború: szabadság és szabályozás

: Az ORTT két határozata és az ORTT Panaszbizottságának egy állásfoglalása

Szilády Szilvia: Közszolgálatiság és társadalmi felügyelet

A német és az osztrák modell

Bíró Béla: Új román TV-forradalom?

Calin Anastasiu szociológussal Bíró Béla beszélget

Kun Miklós: „Javaslom, hogy Selepint válasszuk meg a KGB elnökének”

Alekszandr Selepinnel Kun Miklós beszélgetett

Nyerges András: 1966

: Kronológia – 1966

: A kilencedik

Dokumentumok

Várkonyi Tibor: Őcsászári felsége

Alekszandr Danyiel: Nyilvános tárgyalás – zárt ajtók mögött

Julij Danyiel (Nyikolaj Arzsak): Itt Moszkva beszél

(részlet)

Bori Erzsébet: Sáncok közt

: 1966-ban bemutatott magyar filmek

Kun Miklós: Az idő vasfoga

Szabolcsi Miklós: A Nagy Spenót

Sebestyén János: Ez is történt ’66-ban

: Závada Pál Jadviga párnája című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Bikácsy Gergely: Übervágta

Witold Gombrowicz: Mi és a stílus

: Lukács és a koegzisztencia

Dokumentumok

Révész Sándor: Drága Éva!

Ludassy Mária: Éva

Fekete Éva: Szemben a…

Kőszeg Ferenc: Halálkrónika

Iványi Gábor: Káprázat

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon