Vissza a főcikkhez →

Az Országos Rádió és Televízió Testület 28/97. sz. határozata


Az Országos Rádió és Televízió Testület Pós Péter, az Érdekvédők Polgári Közősségének ügyvezető titkára által a Panaszbizottság 22-1-371/97/1. sz. állásfoglalása benyújtott fellebbezésnek helyt ad és

a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja.

A Testület kötelezi a Magyar Rádió Rt. műsorszolgáltatót, hogy az alábbi közleményt értékelő magyarázat nélkül a Kossuth rádió Déli Krónika című hírműsorában 1997. május 2-án tegye közzé: Az Országos Rádió és Televízió Testület határozata szerint a Magyar Rádió Rt. 1997. február 29-én megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. l. törvényt azzal, hogy nem adott hírt az MDF vezetőinek az EU-tagországok Budapesten akkreditált nagyköveteivel történt találkozójáról: s ezzel megsértette a törvény által előírt sokoldalú tájékoztatás követelményét. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon belül lehet kérni a bíróságtól. A határozat jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtandó.

Indokolás

Pós Péter – az Érdekvédők Polgári Közösségének ügyvezető titkára -1997. február 29. napján a Magyar Rádió Rt. Kossuth adó hírszerkesztőségéhez fordult. Sérelmezte, hogy a rádió nem adott tudósítást egy MDF-rendezvényről. A jelzett napon az MDF vezetői az EU-tagországok Budapesten akkreditált nagyköveteivel találkoztak. Panaszos a rendezvényt – az EU-hoz és a NATO-hoz csatlakozással kapcsolatos téma miatt – fontos hazai politikai eseménynek tartja.

A Magyar Rádió Rt. hírszerkesztősége a panaszos kifogására nem reagált. Ezért Pós Péter az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságához fordult. A Panaszbizottság soros elnöke a panaszt tárgyalásra érdemesnek ítélte, és a tárgyalást 1997. március 20. napjára tűzte.

A Panaszbizottság eljáró tanácsa megállapította, hogy a szóban forgó eseményről a Magyar Rádió Rt. valóban nem tudósított. Utólagos beavatkozásra azonban nem látott lehetőséget, amit az állásfoglalásban rögzített. Pós Péter a Panaszbizottság 22-1-371/97/1. sz. határozatát jogorvoslattal megtámadta; továbbra is azt sérelmezte, hogy az eseményről nem történt tudósítás.

Az Országos Rádió és Televízió Testület a tényállás feltárása során megállapította, hogy az eseménynek volt olyan hírértéke, hogy a TV Híradó és a Duna Televízió híradása is beszámolt róla. Ezt a Panaszbizottság is rögzítette állásfoglalásában. Ebből következően a Testület álláspontja az, hogy a Magyar Rádió híradásában is meg kellett volna jelennie a tudósításnak.

Nem fogadható el azonban a Panaszbizottság állásfoglalása indokolásának az a része, mely szerint a fentiek elismerése mellett sincs joga a Panaszbizottságnak a szerkesztési elvekbe és a szerkesztő munkájába beavatkozni, különösen nem utólag. A törvény egyik itt alkalmazható szankciója éppen az utólagos reparáció eszköze lehet; ilyen esetben arra kell kötelezni a műsorszolgáltatót, hogy az ORTT által meghatározott közleményt, szöveget, illetve határozatrészletet olvassa be minden értékelő magyarázat nélkül.

A Testület a fentiek alapján megváltoztatja a Panaszbizottság állásfoglalását, mivel az eseményről nem volt tudósítás, holott annak hírértéke indokolta volna. A Testület kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy a Kossuth Rádió Déli Krónika hírműsorában a Testület által meghatározott időpontban értékelő magyarázat nélkül olvassa be a Testület határozatát.

A határozat ellen a rendelkező részben foglaltak szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van az 1996. évi I. törvény 51. § (3) bekezdése szerint.

Budapest, 1997. április 22.

Dr. Révész T. Mihály elnök
A kiadmány hiteléül; Baka István mb. főigazgató

Országos Rádió és Televízió Testület 32/97. Sz. határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület az ORTT Panaszbizottságának Krausz János beadványának helyt adó 22-1-285/97. sz. állásfoglalását

helyben hagyja.


A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, annak felülvizsgálását a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a bíróságtól lehet kérni.

Indokolás

Krausz János budapesti lakos 1997. február 13. napján fogalmazta meg kifogásait. A panaszt e napon közvetlenül Hajdú Istvánhoz, a Magyar Rádió Rt. elnökéhez juttatta el. A panaszos a Rádió elnökétől választ nem kapott, ezért 1997. február 21-én az ORTT Panaszbizottságához fordult. A Panaszbizottság 3. sz. eljáró tanácsa 1997. március 25-én Krausz János panaszának helyt adott.

Megállapította, hogy a Magyar Rádió 1997. február 12-i „Beszéljük meg” című adásában az egyik betelefonáló hallgató dr. Torgyán József kisgazda pártelnököt és pártját fasisztának titulálta. A telefonáló hasonló véleményt nyilvánított más pártok vonatkozásában is, sőt javasolta a pártelnök lelövését is, továbbá Hitlernek nevezte őt előadói stílusa miatt.

Az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy a műsorvezető formálisan megpróbálta a telefonáló kijelentését tompítani, de fellépését, megnyilvánulását nem tartotta elégségesnek a szélsőséges vélemény visszaszorítására. Ezért a műsorszolgáltatót elmarasztaló közlemény közzétételére kötelezte. A Magyar Rádió Rt. elnöke a panaszbizottság állásfoglalásával szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. A jogorvoslati kérelem benyújtásának feltételei fennállnak.

A Magyar Rádió elnöke fellebbezésében vitatja a panaszbizottság azon megállapítását, amely szerint a műsorvezető „formálisan” próbálta a telefonálót tompítani, s hogy egyáltalán nem adott hangot annak a ténynek, hogy a telefonáló szélsőséges véleményt fogalmazott meg. A műsorvezető a telefonáló véleményének kifogásolása során megállapította: „a fasiszta párt meglehetősen erős megjegyzés” s kijelentette azt is, hogy azért védi a pártokat, mert fasiszta pártnak egyik sem nevezhető”. A fellebbező vitatja azt is, hogy a műsor az 1996. évi l. törvény 3. § (3). illetve a 4. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményt megsértette volna. Megítélése szerint a kifogásolt telefonbeszélgetés után jelentkező hallgató azt fejtegette, hogy az előzetesen alkalmazott vélemény szélsőséges. Ezt figyelembe véve a kiegyensúlyozottság elve sérelmet nem szenvedett.

A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 1997. február 12-i „Beszéljük meg” című műsorával megsértette a médiatörvény 4. § (1) bekezdését. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy a közérdeklődésre számot tartó vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak tényszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Nem tekinthető tárgyilagosnak, tényszerűnek és kiegyensúlyozottnak az a műsorszolgáltató, amelynek műsora megsérti a médiatörvény 3. § (2) bekezdését. A kifogásolt műsor ugyanis alkalmas volt arra, hogy emberi jogokat sértsen, és személyek ellen gyűlöletet keltsen. A Testület megállapította azt is, hogy a műsor magatartása egészében nem felelt meg a médiatörvény követelményeinek és egész szellemének. Az ilyen jellegű, betelefonálós” élő vitaműsor fokozott gondosságot követel a műsorvezetőtől, hiszen nincsen mód előzetesen ellenőrizni a rádióban elhangzó hallgatói véleményt, ezért fel kell készülni az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre.

A fentiek miatt a Testület a Panaszbizottság állásfoglalását helyben hagyja, a fellebbezést elutasítja.

A jogorvoslati lehetőséget a határozat az 1996. évi I. tv. 51. § (3) bekezdése alapján biztosítja.

Budapest, 1997. április 22.

Dr. Révész T. Mihály elnök
A kiadmány hiteléül: Baka István mb. főigazgató

---

Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága
1088 Budapest, Reviczky u. 5.
1461 Budapest, Pl. 59.

Ügyiratszám: 22-1-448/97.
Ügyintéző: Ihász Gabriella
Tárgy: Juhos László panaszbeadványának elbírálása

Állásfoglalás


Juhos László a Reális Zöldek Klub elnöke 1997. március 27-én panaszbeadványt nyújtott be a Panaszbizottsághoz. Az 1. számú eljáró tanács a beadványnak

helyt ad.


Jelen állásfoglalással szemben az 1996. l. törvény 51. § (1) bekezdése értelmében annak közlésétől (kézhezvételétől) számított negyvennyolc órán belül, jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088 Budapest, Reviczky u. 5.)

Indokolás

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a Magyar Rádió 1997. március 22-én, a Víz Világnapján nem tudósított arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémián e körben tudományos értekezés folyt. Ugyancsak nem tudósított a két nappal későbbi Krónika című műsor keretében elhangzott Zöld-hír blokk sem arról, hogy ez a tanácskozás megtörtént. Az eljáró tanács megállapítja, hogy egy világnapon adott téma köré csoportosított, erre a célra szervezett tudományos tanácskozás a törvény 4. §-a szerint közérdeklődésre számot tartó hazai esemény volt, amelyről a közvéleményt tájékoztatni kellett volna.

Felhívja a Panaszbizottság a Magyar Rádió „Krónika' szerkesztőségét, hogy a jövőben különféle világnapokon az ugyanazon témakörben szervezett rendezvényekről tájékoztassa a közvéleményt, minimálisan a témához kapcsolódó műsorokban. Az eljáró tanács álláspontja szerint ugyanis a világnap általában jellegénél fogva nem nemzeti kezdeményezésből, hanem előzetes nemzetközi szervezés útján több országban azonos napon adott témához kapcsolódó rendezvények sorozatából áll, ezért általánosságban elvárható, hogy a hazai közvélemény egy adott világnapról és az ahhoz kapcsolódó rendezvényekről tudomást szerezzen. Jelen döntését az 1. számú eljáró tanács a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. l. törvény 4. § (1) bekezdésének figyelembevételével hozta meg.

Budapest. 1997. május 8.

Dr. Szűcs Andrea 1. sz. eljáró tanács elnöke
Dr. Szabó Béla 1. sz. eljáró tanács tagja
Neuberger Béla 1. sz. eljáró tanács tagja

• Játéktér