Skip to main content

Az idegen szép lesz

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Vagyis hát most is szép, s hogy mennyire, az június 3-án mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Másfélszáz művész jelentkezett a felhívásra – köszönöm nekik –, hogy bizonyítsa és illusztrálja a kijelentés igazságát, s hogy – egyáltalán nem mellékesen – egy meglehetősen tágas kiállítás keretében adjon alkalmat bizonyos konzekvenciák levonására. Mert hiszen ha eltekintünk a dolog demonstratív jellegétől, ha egy pillanatra elmellőzzük az érzelmeket, akkor végeredményként méretes és testes tárlatot kapunk, mely akarva-akaratlanul is keresztmetszetet ad a kortárs művészet helyzetéről. E keresztmetszet stiláris és generációs tekintetben egyaránt átszeli napjaink magyar vizuális kultúráját, még akkor is, ha semmiféle válogatási szempont vagy koncepció sem érvényesült – kívülről.
Június 3-án tehát állni fog – hat helyszínen – egy kiállítás, melyen a következő művészek munkái lesznek láthatók:

Ács Irén, Ádám Zoltán, Bak Imre, Baksai József, Bálint István, Balás Eszter, Baranyay András, Beöthy Balázs, Bikácsi Daniela, Birkás István, Böröcz András, Csáky Marianne, Czeizel Balázs, Czétényi János, Deli Bálint, Donáth Péter, Egyesült Képek, Elekes Károly, Engel Tevan István, Eperjesi Ágnes, Erdély Dániel, Eszik Alajos, Faa Balázs, Fajó János, Fekete Tamás, Feledi Zsuzsa, feLugossy László, Ferkai Tibor, Gábor Áron, Gál András, Gáyor Tibor, Gelencsér János, Geller B. István, Gémes Péter, GerberPál, Gergely Mariann, Gergely Nóra, Gerhes Gábor, Gerlóczy Sári, Győrffy Sándor, Györgydeák György, Győri István, Halas István, Hegedűs 2. László, Hencze Tamás, Hervé Rodolphe, Horváth Ernő, Jakucs György, Jóláthy Attila, Jovánovics György, Juhász Pál, Julius Gyula, Kapitány Éva, Kapusi Gábor, Károlyi Zsigmond, Kemény György, Kicsiny Balázs, Kiss Dezső, Klimó Károly, Kocsis Imre, Komoróczky Tamás, Koncz András, Koronczi Endre, Kovács Dénes, Kovács István, Kováts Albert, Kováts Borbála, Kozma György, König Frigyes, Körösényi Tamás, Krizbai Sándor, Laborcz Flóra, Lengyel András, Lévay Jenő, Lóránt Zsuzsa, Lovas Ilona, Mata Attila, Maurer Dóra, Mózes Katalin, Nádler István, Nagy Árpád, Nagy Bálint, Nyírfalvi Károly, Pácser Attila, Pacsika Rudolf, Paizs Péter, Pereszlényi Rolland, Pinczehelyi Sándor, Pintér József, Pohárnok Mihály, Rácmolnár Sándor, Rajk László, Redl Anna, Resánszky Mária, Ravasz András, Révész László László, Rónai Péter, Roskó Gábor, Rudas Klára, Schäffer Zsuzsa, Sebők Éva, Simon László, Simsay Ildikó, Sinkó István, Solti Gizella, Somogyi Tamás, Stark István, Sugár János, Swierkiewicz Róbert, Szegő György, Szekulesz Judit, Szenes Zsuzsa, Szentjóby Tamás, Szíj Kamilla, Szili István, Szirtes János, Szkárosi Endre, Szőnyei György, Szőnyi Krisztina, Szörtsey Gábor, Szotyory László, Szurcsik József, Thury Levente, Tillmann J. József, Tilless Béla, Tolvaly Ernő, Tóth Gábor, Trombitás Tamás, Turcsányi Antal, Vaja László, Váli Dezső, Valkó László, Várnagy Tibor, Várnai Gyula, Vécsi Nagy Zoltán, Veress Pál, Veszely Ferenc, Vincze Lajos, Zrínyifalvi Gábor.

A kiállítássorozat 1992. június 3-tól 17-ig látható a Magyar Képzőművészed Főiskola kiállítótermeiben, a Liget Galériában, a Stúdió Galériában, a Roczkov Galériában, a Bartók 32 Galériában s a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában.

A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA GÖNCZ ÁRPÁD,
a Magyar Köztársaság elnöke.
Képzőművészeti Főiskola, június 3., 17 órakor
(VI., Andrássy út 69–71.)

Peternák Miklós művészettörténész
Liget Galéria, június 3., 19.30
(XIV., Ajtósi Dürer sor 5.)

Forgács Éva művészettörténész
Stúdió Galéria, június 4., 17 órakor
(V., Bajcsy-Zsilinszky út 52.)

Szilágyi Ákos esztéta
Roczkov Galéria, június 4., 18 órakor
(VI., Andrássy út 1.)

Tillmann J. A. esztéta
Főv. Művelődési Ház, június 5., 16.30 órakor
(XI., Fehérvári út 47.)

Fodor Gábor országgyűlési képviselő
Bartók 32 Galéria, június 5., 18 órakor
(XI., Bartók B. út 32.)
































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon