Skip to main content

Beszélő hetilap, 22. szám, Évfolyam 4, Szám 22

Mezei György: Tavasz van!

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Sírni csak a győztesnek szabad

nwa [Nagy W. András]: Népfelség / Erkölcsi szárnyak csattogása… / Tisztelet Göncz Árpádnak

Eörsi János: Csak így tovább MDF!

Koalíciós támadás Göncz Árpád ellen

: A Demokratikus Charta nyilatkozata

(kőszeg): A hála nem politikai kategória

Révész Sándor: Amennyiben a kérdés valóban fontos…

Hankiss Elemér a kulturális bizottság előtt

Nagyrónai Tibor: Bűnbaklövés

: Konferencia magzatokkal, csecsemőkkel, fiatalokkal

Bokor Judit: A gyógyító ellátás harmadik szereplője

Interjú dr. Szepesi Andrással, a Társadalombiztosítás Felügyelő Bizottsága tagjával

Bodor Pál: Volt egyszer egy Magyar Nemzet…

Kiegészítő vallomástöredék Murányi Gábor könyvéhez (II.)

Révész Sándor: Az állatorvosi herélt

Murányi Gábor: Volt egyszer egy Magyar Nemzet?

–iJ [Eörsi János]: Egyeztető a szakszervezeti választásokról

–Ra– [Eörsi János]: Liga női szekció

Beszélgetés Mezey Katalinnal

–eö– [Eörsi János]: Szomorú sztrájk

: A történelemben nincsenek happy endek

Rostoványi Zsolt: Az iszlám kapcsolat

R. Zs. [Rostoványi Zsolt]: Hogyan lesz a vallásból nemzet?

R. Zs. [Rostoványi Zsolt]: Koszovó voksai

Kovács Miklós: Puccsok és ellenpuccsok

K. M. [Kovács Miklós]: Thaiföld fél évszázada

Tatár György: Újabb jelentésvázlat Jeruzsálemről

Dirk Wölfer: Nyugati eszköztár keleti bajokra?

Foglalkoztatási politika Németországban

Dr. Czakó András: A Realbank nézőpontja

Langmár Ferenc: Az újságíró nézőpontja

Eörsi István: Bevágtam az ajtót

Ventilla Gábor: Atomcsata

Balázs Mihály: Klaniczay Tibor emlékére

Pálfalvi Lajos: Az antitotalitarizmus eredete

Czeslaw Milosz: A rabul ejtett értelem (Európa Kiadó, 1992)

: Egy 1983-as beszélgetésből

P. Szűcs Julianna: A senki földjén

Töprengés mecenatúra ürügyén

: Az idegen szép lesz

[Kisbali László]: A többség zsarnoksága

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon