Skip to main content

Azonnal!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Parlament, 1990. július 3.
Szerkesztőségünk képviselői tudósítanak


Szalay Gábor képviselő (SZDSZ) interpellációjára dr. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta, hogy havi 25 000 forintos vagy ennél magasabb nyugdíjat 323-an élveznek Magyarországon, az alábbi megoszlásban:


25–30 eFt<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

208 fő

30–35 eFt

63 fő

35–40 eFt

27 fő

40–45 eFt

17 fő

45–50 eFt

6 fő

50 eFt felett

2 fő

Összesen

323 fő


Az államtitkár beszámolt a 20 000 Ft-nál magasabb nyugdíjat élvezők társadalmi megoszlásáról is:


vállalati vezetők

719 fő

fegyveres testületek tagjai

259 fő

fizikai munkások (bányász, kohász, stb.)

236 fő

egyetemi tanárok

172 fő

államigazgatási munkatársak

104 fő

művészek, újságírók

47 fő

politikai munkatársak

30 fő

orvosok

28 fő

kisiparosok

2 fő

Összesen

1597 fő


Végül elmondta, hogy állami kitüntetések és kitüntető címek viselői – 14 349-en – az alábbi nyugdíjkiegészítéseket kapják:


Kitüntetés elnevezése

Átlagos kiegészítés Ft/hó/fő

Szocialista Munka Hőse

65

2790

MNK Kiváló Művésze

370

1970

MNK Érdemes Művésze MNK Érdemrendje

8

1860

Partizánok

1312

1594

MNK Zászlórendje I. fokozat

3

3069

Munka Vörös Zászló Érdemrendje

118

2077

MNK rubinokkal ékesített Zászlórendje

3

2893

Vörös Zászló Érdemrend

6

2046

Szocialista Hazáért Érdemrend

6181

2142

MNK babérkoszorúval ékesített Zászlórendje

5

2478

MNK Zászlórendje II. fok.

11

2163

MNK Zászlórendje III. fok.

1

1400

Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem

5758

1250

Olimpikonok

36

2883

Népművészet Mestere

96

786

Nemzeti gondozottak

376

5486


Érdemes gyors számvetést csinálni. Ha a nyugdíjakat – mint sokan javasolták –, mondjuk 20 ezer forintban maximálnák, ez kb. havi nyolcmillió forint megtakarítást eredményezne. A kitüntetettek –nem számítva a kiváló és érdemes művészek, valamint az olimpikonok havi összesen 832 ezer forintját, amelyet senki sem vitat el tőlük – 27 millió forint nyugdíjkiegészítést kapnak. Ha tehát e nyugdíjakat megvonnák, és kiosztanák a mintegy 1 millió embernek, akik a nyugdíjukból a létminimum határán élnek, egy főre havi 35 forint jutna. Igazságosabb elosztási viszonyokat tehát a magas nyugdíjak megvonása nem teremtene. Nem is beszélve arról, hogy a nyugdíjak általános maximálása sok esetben tisztességgel szerzett jogok utólagos megvonását jelentené. Efféle szabály tehát, bármilyen tetszetős, nem fogadható el.

Egyetértünk viszont az államtitkárral abban, hogy meg kell szüntetni a magas beosztással járó kiemelt nyugdíjak folyósítását. Egykori vezetőink ugyanis, átlagfizetésüknek nem 75, hanem 100 százalékát kapják nyugdíjként. Hacsak a 75 százalékát kapnák, akkor sem lennének szegények! Egyetértünk abban is, hogy a kitüntetésekkel járó különleges juttatásokat azoknak a pártoknak kellene fizetniük, amelyek a kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket anyagilag is jutalmazni kívánják.

Hogyan is hangzott az SZDSZ választási röpirata: „Ha a Szabad Demokraták bekerülnek a kormányba, a kormány azonnal megvonja a kiemelt nyugdíjakat, és a kormánykitüntetésekkel járó nyugdíjkiegészítéseket.”

Az SZDSZ nem került be a kormányba. Az MDF-kormány nevében szóló államtitkár majdnem két hónappal a kormány beiktatása után, magánvéleményként MEGVALÓSÍTANDÓNAK ismerte el az SZDSZ választási jelszavát. Megérdemelte, hogy a Ház majdnem egyhangúlag elfogadta az interpellációra adott válaszát.

















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon