Skip to main content

De minek nekem fűnyíró?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Internetes oldalak gyerekeknek
Írások a gyerekkultúráról


Édes Sünike, felfogtam, Neked van, nekem meg nincs, s vagy kölcsönadod, vagy nem, tertium lehetetlenség, nem kéne ebből ekkora ügyet csinálni. És most nem is akarom előre lejátszani az esetet, non datur és kész. Csak az ötlött a fejembe, bizonyára újfent meghökkensz rajtam majd, hogy füvem nincs, rétem nincs, nem kívánok bérnyesni, akkor mi a fenének nekem az a fűnyíró?

Ennyi a rezümé, ennél többet nem is nagyon fogok tudni mondani, de azért valamelyest kifejtem. Tehát adva van egy gyerek, olyan értelmes forma, természetesen a szülő nem mindig ér rá, a bébipásztor úgyszintén, meg még drága is, akkor marad egyrészt az áldott tévé, az áldott videó, s most akkor felmerülne még lehetőségként az Internet? Gerincbaj jutányosan? Sármos púpok elősegítése már a kezdetektől?! Gyermeke szemüveget akar hordani – megoldjuk?! Csemetéje nem elég idegbeteg – teszünk róla?!

Mert mit is keres az a kisméretű a számítógép előtt? Szülő ott görnyed, ivadék meg akarja nézni, mért teszi ezt, rendben, nézze!, lát sok értelmetlen betűt, megunja, leszáll. Csak nem azért kell a gép előtt tili-toli játékot játszania, mert akkor munkára nevelődik? Őszinte leszek. A jelenlegi magyar internetes gyereklap-felhozatal igen ergya, és ez a fent említett okok miatt a lehető legjobb állapot, ami ezen a téren lehetséges.

Egyszervolt.hu

www.egyszervolt.hu

A legprofibbnak számító, s valószínűleg a legtöbb munkával előállított gyerek-honlap az Egyszervolt. Édeskés-Mikiegeres képi világa elég elborzasztó, a szerkezete viszont áttekinthető, igen jól strukturált. A címlapon választhatunk a Mesék, a Játékok, a Versek, dalok és rajzfilmek, az Esti mesék, a Fórum, a Chat-szoba, a Programajánlók, a Műhely vagy a Játékbolt kínálata közül, vagy egy link segítségével átugorhatunk egy másik magazinra, a Napocskára. Mesél nekünk Fazekas Mihály, illetve Ludas Matyi. Mesél Móra (Gergő juhász kanala, Dióbél királykisasszony, Kevély Kereki), Benedek Elek (Az aranymozsár), Lázár Ervin (A nyúl mint tolmács, A fába szorult hernyó, A kék meg a sárga), Békés Pál (Színház az egész világ, No te puma, Csak akarni kell). Van mese színész, és van a szerző tolmácsolásában. Hogy is mondjam, ezek nem is mesék, hanem meseklipek, az ember csak azt várná, hogy a végére írják oda, a színészt nyakkendőjével a Zsiráf Kft. színesítette, lapozó kezébe a könyvet a CsenCsenGyűrű Bt. tette.

Aztán vannak versek, versek számosan. Versek kicsiknek és versek nagyoknak. Kicsiknek Kovács Barbara (bocs, ki az a Kovács Barbara?) és Csoóri Sándor poémáz, nagyoknak pedig Weöres Sándor (Az eső, A medve töprengése), Orbán Ottó (Kati-patika), Csanádi Imre (Első hó), Garai Gábor (Az elefánt), Darázs Endre (Mese a napról), Fecske Csaba (Mostohák, Jó leszek, Hapci), Kis Dénes (Mondóka vagy Tél). A verseket gyerekek mondják, aláfestője itt már gyerekrajz, legalább a Walt Disneys Miki Mókusokat nem kell addig néznünk. A betöltési időben előugró nyugtató mondatok szellemesek és változatosak, de ettől nem lesz kevésbé idegesítő a várakozás, pedig várni azt kell a lapokra, és nem is keveset. Eztán jönnek a játékok. Itt is van kicsiknek játék, meg nagyoknak. Kicsikkel hangmemóriázhatunk, ez egyébként nem rossz játék, emlékezni kell a gép által lejátszott hangra, játszhatunk pedellust, mikor is lóugrásban kell leoltani a villanyt, tologatózhatunk (ez afféle kirakós), kirakósozhatunk (ezt értjük), játszhatunk memóriajátékot (ez szintén elmegy mint kétperces időtöltés a gép előtt), kifestő (ez már tényleg abszurd, randa képet kitölt a gyerek egy festőprogrammal, nem lehetne úgy megoldani, hogy eközben a kezét a klaviatúrán sem használja, hanem mondjuk kódokat mond?). Van, amit időre kell megoldani, s van, amit nem, de minden megoldott feladatot tapsvihar követ. Nagyok is játszhatnak. Van csigafutam (hát ez viccnek jó, tétre versenyeztethetjük a piros, kék és zöld csigát), van amőba, remetejáték (ezt nem magyarázom, kész), szorzólap, hangjáték (ez is hangmemória) és egy „felhős” nevű (ez gyorsíró tanoncoknak remek, tiszta menedzserasszisztensi előkészítő tanfolyam, addig kell diktálás után írni a szavakat, míg az ember bele nem gebed vagy a végén ki nem lyukad).

Aztán vannak még dalok és rajzfilmek. Ez valami érdekes egység, tulajdonképpen ha volt mese-klip, ez valójában vers-klip, Marék Veronikával (Sündisznócska, Felhő, Kavarom a levesem, Kisegérke), Kányádi Sándor és Gryllus Vilmos közös alkotásával (Elvitte a róka) és Gryllus Vilmos Kárókatonájával. Aztán van esti mese, csak remélni merem, hogy ez nem úgy van elképzelve, hogy „8 óra! Vagy gyorsan megmosod a fogad, s leülsz íziben a számítógép elé, vagy kikapcsolom, s ma nincs mese!”, van chat-szoba és van fórum, ez utóbbiba gyerekek is leveleznek, s bizony helyesen megírják, hogy igen, köszönni, na, azt kell. Aztán benézhetünk a műhelybe, ahol mindenféle ötletesnek mondott játékokat készíthetünk növényekből, tojásból stb. Ha ezek után elfáradtunk, kicsit shoppingolhatunk, vásárolhatunk diát, könyveket, plüss játékokat. A programajánlóban pedig találhatunk magunknak valami érdekes elfoglaltságot, de mielőtt elkezdenénk attól rettegni, hogy majd elvonási tüneteink lesznek, ne aggódjunk, mert ha lesznek is, csak később, ugyanis a kereső ugyan nagyon profin néz ki, de hatalmas halmot ad ki; ha beírjuk, hogy holnap bábozni mennénk, akkor kiadja az összes bábprogramot októbertől júniusig, igaz, szavunk nem lehet, ebben benne van a holnap is. Ez a lap egyébként gyerekbarát lap, a Magyarországi Gyerekbarát Mozgalom logója található rajta, még szerencse…

Meseország



www.extra.hu/mese

A Meseország azért tűnik rokonszenvesebb vállalkozásnak, mert erről a lapról el lehet képzelni, hogy inkább a mesevesztett felnőtteket segíti. A gyereknek egyáltalán nem kell a gép elé ülni, az épp mesefogyatkozásban levő szülő kinyomtat magának egy állatmesét vagy kópémesét vagy legendamesét vagy Mátyás-mesét (ezek a lap nagy fejezetei). Vagy felolvassa a tartalomjegyzékből a gyereknek, miből választhat, mindenesetre a gép előtt eltöltött percek egész bizonyosan szűkre szabottak. A honlap egyszerű és egyszerűségében is csúf bír lenni, de legalább nem süti ki az ember szemét. A meséket egyébként a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából, Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese, Benedek Elek Többsincs királyfi és más mesék és Kriza János Az álomlátó fiú című gyűjteményeiből vették át. (Egyébként ennek a lapnak van egy mutációja az extra.hu/storybook címen, ha valakinek meseszüksége van, ott is bóklászhat nyugodtan.)

Kiskobak

www.kiskobak.hu

A Kiskobak ugyanolyan nagyszabású vállalkozás, mint az Egyszervolt. De másképp rút. Ez a rajzfilm-rútság, a képregény-rútság, ami mégis valahol kevésbé bántó, mint a Miki Nyúl rútsága. Sajnos, itt is teljes testtel kell a gyereknek részt vennie az internethasználatban, a lap fő fejezetei pedig a következők: Mese-vers, Természet, Nagyvilág, Ének-zene, Rejtély, Tréfa és játék. A Mese fejezet klasszikus mesére, népmesére és modern mesére tagolódik. A klasszikusban helyet kap Andersen, Arany László, Gárdonyi, Grimm, Mikszáth, Móra, Tamkó Sirató és Tersánszky. A népmese-szekcióban finnugor és székely népmesék találhatók. Modern mesélő Béres Attila, Hervay Gizella, Gianni Rodari és Milos Macourek. Ezután Pirók és Palkó kalandjaival ismerkedve képregényeket nézegethetünk. Majd versekre kattinthatunk, Ady, Arany, Balázs Tibor, Benedek Elek, Fekete Mihály, Gárdonyi, Hervay Tamás, Krüss James, Lászlóffy Aladár, Pósa Lajos, Radnóti, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató, Varga Csaba és két népdal – a verskínálat. A lap javára írhatjuk, hogy az irodalmat bármilyen vegyes is, legalább nem klipesítik, el kell olvasni, nem megy át mosópor-reklámba, s a belső design már elég egyszerű és elviselhető. S ha illusztrációval kísérik a mesét-verset, az sokszor gyerekrajz.

A Természet rovatban különféle állatokról, virágokról, növényekről olvashatunk. Aztán a Süni Magazin oldalai következnek, s ez a rovat azért megnyugtatóbb, mert akit mondjuk a madárpók érdekel, az már van olyan éltes, hogy kibírja a számítógép rótta terheket. A Nagyvilág rovatban gyerekek mutatkoznak be a nagyvilágból levélben, rajzaikkal vagy saját írásaikkal vannak jelen a lapon. Ez megint az internetezésnek az az oldala, ami szerintem pártolandó. Hiszen megírja, megfesti, alkot, majd megosztja művét a nagyvilággal. Az Ének-zene rovat felejthető. Kiskobak-dalok és Kis kece lányom, kottával vagy felénekelve. A Rejtély rovat roppant vicces, van útkereső, labirintus, meg kell keresni a különbséget, lehet keresztrejtvényt fejteni, de egyik játék sem interaktív, egyszerűen ki kell nyomtatni. Mondhatnám megoldatlannak, de inkább gerinckímélőnek mondom. Viszont a találós kérdés megfejtését programozták, kattintásra bekattan a helyes válasz.

A Tréfák rovat állati viccek, bakik, suli viccek, Pistike viccek, nyelvtörők halmaza. A Játék rovatban marokkót, memóriajátékot, tili-tolit játszhatunk, s kifestőzhetünk. Megint csak ki kell nyomtatni. A főmenü linkajánlójában magyar és külföldi oldalakon szánkázhatunk, megint megnyugtató, hogy az ajánlatokból kiderül, ezek az oldalak is inkább nagyobbaknak szólnak (Csodák Palotája, Tétova Teve Club stb.). A Programajánló viszont elég vicces, a Bábszínháznál például a januári programra mutat, igaz a színház maga szépen frissített oldalakkal jelentkezik. Különben a program szerint kaphatók még jegyek a Fabula Bábszínház áprilisi Mazsolájára (ma május 30. van), a Művelődési Házak műsora pedig 2002. szeptembertől decemberig tekinthető meg (hátha valaki ebből írja a szakdolgozatát). Egyedül az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház frissít rendesen. Különben a Kiskobak mindent összevetve elég gyerekbarát lap. Betartja, hogy nagyon aprókat nem akar internetolvasókká avatni, s a néhol előforduló setesutaságai, az, hogy a játékokat ki kell nyomtatni, hogy lemarad az interaktivitás, épp előnyére válik. Mellesleg van egy tréfa rajta, azt sikerül programozniuk is. Talán az egész Gyerek-Internet-Használat metaforája lehetne. Örökmozgó a játék neve, s két nagyon vonzó gépezet képét látjuk magunk előtt. Megjelenik egy sárga gomb, s fölötte a „nyomd meg!” felirat, majd egy kék, egy piros, s az utasítás mindig ugyanaz. Igen, ha olyan kitartóan hülyék vagyunk, s megállás nélkül keressük a semmit, a gép akár örökké is mozoghat. 

Harry potter-oldalak, játékok, funkcióval ellátott oldalak

http://harrypotter.lap.hu/

http://gyerek.lap.hu/

www.pozsonyipagony.hu

www.uhu.hu

A Harry Pottert megéneklő oldalakat azért emelném ki, mert kifejezetten nagyobbaknak szólnak (apró gyerek mentve van!), mert ha nem a hivatalos oldalakat nézzük, saját készítésűek, mert kreatívak, s mert egy jó Harry Potter-oldal elkészítését igen nagy kutatómunka előzi meg. Harry Potter-ügyben csak az az oldal lesz látogatott, amelyik tényleg kidolgozott, ott nem lehet hasalni, ott a tényeknek utána kell nézni. Aki színvonalas oldalt akar csinálni, annak fújnia kell a négy kötetet, s ez a „tudományosság” igazi játéktér. Különben sokszor hihetetlenül szellemesek ezek az oldalak, tele ötletekkel, varázslattal, játékkedvvel! Természetesen nagyon hasznosak a gyerekprogramokat és a gyerekkönyveket ajánló oldalak is. Ilyen például a fantasztikus budapesti gyerek-könyvesbolt, a Pozsonyi Pagony oldala. De minden tájékoztató jellegű, gyerekekről szóló oldal hasznos. És minden olyan oldal, amely megmozgatja a gyereket, de nem tartja a gép mellett. Ezért emelném ki az UHU vállalkozását. Ez a lap amúgy is szívügyének tekinti a gyerekirodalom propagálását (Minden hétre egy mese, Gyereksarok rovatok), de minden fél évben valamilyen gyerekeket nagyon érdeklő témában versenyre hívja ifjú olvasóit. Volt náluk Harry Péter Budapesten verseny, volt Betűmilliomos verseny, volt Gyűrűk Tudora verseny. Ez a vállalkozás azért rokonszenves, mert úgy ismerteti meg az internetet, úgy aknázza ki annak interaktivitását, hogy eszköznek tekinti, s hogy internetes lap létére a könyvek mellett teszi le voksát.




Sünike, búcsúzom, bocsáss meg, de Te azzal a vágyandó fűnyíróddal, ami persze elismerem, sok esetben tényleg hasznos, de mégis, olyan vagy nekem ott, mint egy egészséges dohos szálló, mint a hasznos haszontalanság, mint a meleg árvaság vagy az éltető magány. Sünike, bocsáss meg, ha lesz is valaha egy friss, üde, tarka rétem, s már térdig járok a kósza füvekben, inkább veszek hozzá néhány birkát.













































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon