Skip to main content

E, mint Elnök

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
magyar • tévé • szótár


A választások múltával és az újmagyarfelelőskormány megalakulása után már csak két eldöntésre váró létkérdés marad Magyarországon. Az egyik, hogy lehet-e bajnok a Békéscsaba, a másik pedig, hogy ki lesz az a szerencsétlen, akit akarva vagy akaratlan belenyomkorásznak a Magyar Televízió elnöki székébe. Az előbbi kérdés, amely a Nagy Magyar Nemzeti Sorskérdések egyik legfontosabbika, komplexitásánál fogva meghaladja erőinket, arról már nem is beszélve, hogy olyan filozófiai mélységek feltárását igényelné tőlünk, amelyet már csak terjedelmi okokból sem vállalhatunk. Tudja a fene. Marad hát számunkra a második, már csak azért is, mert ez a tévé elé láncolt ország, mintegy megváltást remélve várja, hogy Valaki, Új-Herakles módjára rendet tegyen végre abban a Szabadság téri istállóban, amelyet, hogy szokjuk az intellektuális képzavart, joggal hasonlíthatjuk ama bizonyos prágai F. Kafka úr Kastélyához is. A kérdés csupán annyi, hogy ki legyen az? Ki az a magyar állampolgár, aki olyan eszes, mint az a bizonyos attikai király, olyan erős, mint egy bivaly, olyan kitartó, mint a vombat, olyan gerinces, mint egy filézetlen tiszai kecsege, olyan szerény, mint a Mecsek ibolyája, minimum olyan megingathatatlan és bölcs, mint az egyiptomi szfinksz, valamint olyan tiszta, mint a Kékes hava? Félő, magyaranya ilyen csodakovászból még nem szült gyermeket. Mesélik, hogy Tibetben, vagy Zuluföldön, talán. Körül kellene nézni, hálaistennek az legalább nem tudna magyarul.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon