E. J. [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

Hála a szavazatszámlálás zökkenőinek, még nyomdába adáskor (27-e, 20 óra) sem rendelkezünk végleges és elégséges választási adatokkal. A területi listás megoszlás országosan, a legutóbbi jelentés (96%-os készültségi fok) szerint a következő:
 

A többi, országos listát állító párt (MSZMP, MSZDP, HVK, VP, MNP) nem érte el az ismert 4%-os küszöböt.

A 386 képviselői hely közül 216 sorsa dőlt el március 25-én (az 5 egyéni kerületből már bejutott jelöltet is beleszámítva), de ebből 122-vel tudunk e pillanatban viszonylag nagy biztonsággal elszámolni. Az országos listán szerezhető ún. kompenzációs mandátumokról ugyanis nincs elegendő adatunk, és a Győr-Sopron megyei listás megoszlást sem kaptuk kézhez.

A Népszabadság által közölt százalékos megoszlások, valamint a rádió Budapestre vonatkozó jelentése (95%-os készültségi fok) alapján a területi mandátumok elosztása a következő (IDEIGLENES ADATOK!):
 

(Az egyes megyékből e számítás szerint keletkeznek a betöltetlen mandátumok [összesen 31], amelyek az országosan elosztott helyeket növelik, így a területenként kiosztott képviselői posztok nem érik el feltétlenül az egyes megyékben elvileg megszerezhető mandátumok számát.)
Figyelembe véve az egyéni választókerületekben már megszerzett 2 és fél MDF-mandátumot is (melyek közül 2 hivatalosan MDF-jelölt), láthatjuk: a Fórum lépéselőnybe került a szabad demokratákkal szemben. Egyébként a közvélemény-kutatások (Magyar Közvéleménykutató Intézet, Medián) szerintihez képest is fokozódott a polarizálódás, a különbség a nagy és a kisebb pártok között. A Medián jóslata szerint az egy héttel a választás előtt még bizonytalan választók valószínűleg az MDF-re, valamint a Fideszre fogják tenni voksukat. Az utolsó pillanatban döntők magatartása magyarázat lehet az MDF előnyére, ám a Fidesz – nagyszerű eredménye ellenére – elmaradt, az MSZP valamivel javult az előre jelzett adatokhoz képest.

Az egyéni választókerületekben, mint ismeretes, 5 mandátum sorsa már eldőlt. E kerületeket is figyelembe véve, de a 8 még be nem jött választókerület adatai nélkül a következő képet kaphatjuk a második fordulóba bejutott jelöltek pártonkénti megoszlásáról (IDEIGLENES ADATOK):

* Az 1.-ből 2, a 3.-ból 1 jelölt az SZDSZ-szel közös.

Hogy az emberek mennyire pártokra szavaztak, jellemzi, hogy a nagy pártok előnye ezen az ágon is elsöprő: a kevés, nagy sikerrel szereplő „független” (Németh Miklós miniszterelnök, Király Zoltán MDF-tag és Deme Zoltán, MDF által is támogatott jelölt) inkább kettős biztosítékokat kereső pártjelölt. A szociáldemokraták és a Magyar Néppárt egyetlen helyezést sem szerzett, és a többi, 4%-ot el nem ért pártról szintén elmondható, hogy lemaradt az egyéni küzdelemben. Az SZDSZ főként Budapesten szerzett egyéni sikereket (32 közül 20 első hely), amiből arra következtethetünk, hogy sok fővárosi választó egyénileg az SZDSZ-re, a listákon pedig a Fideszre voksolt.

Érdemes más szempontból is gyors pillantást vetni a politikai földrajz összefüggéseire, persze nem pótolva az elmélyült elemzést, amihez azonban kissé több idő kell.

Múlt heti számunkban Választási térkép című cikkünkben Kovács Róbert és Tóka Gábor írtak a népszavazás tanulságairól. Kövessük az ő nyomvonalukat!

A ’85-ös választásoktól való távolmaradás és a népszavazás első kérdésére adott „igen”-ek arányának szoros, vagyis a rendszer indirekt leszavazásának összefüggése a mostani részvételben és az MDF–SZDSZ pozíciókban is megmutatkozik. (A hiányosan rendelkezésünkre álló adatok szerint a legtöbben Győr-Sopronban szavaztak: közel 80%-a a szavazópolgároknak, s ebben a megyében az SZDSZ vezet. Az átlagosnál jóval magasabb volt a részvétel Vas megyében (SZDSZ-győzelem) is. Viszont igen kevesen éltek választójogukkal Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Somogyban, s itt az SZDSZ nem is került az élre, sőt Szabolcsban lemaradása az MDF-hez képest (8%) feltűnő. Ennél nagyobb hátránya csak Veszprém és Zala megyében van (10%), ahol igen magas volt a részvétel 1985-ben, és kevés a népszavazás első kérdésére adott „igen”. Az ország keleti és északkeleti megyéinek lakossága nagyon másképpen választott, mint a többiek, s ehhez hasonlóan még Somogy: ezekben a megyékben szeszélyesebbek az eredmények, jobban szóródnak a szavazatok, és sűrűn fordul elő, hogy valaki (pártállástól függetlenül) 20% alatti szavazattal került az első helyre. A „cifra nyomorúság” vidéke lakosságának politikai döntéseiben – úgy tűnik – sokkal több a véletlenszerűség. Emeljük ki példaként Ózdot, ahol a Fidesz jelöltje 13,76%-kal lett első.

Mondanunk sem kellene: a végeredmény szempontjából döntő lehet, hogy a két vezető párt talál-e magának koalíciós partnert a kis pártok között, illetve hogy sikerül-e a választási koalícióalkotás. A legutóbb befutott hírek szerint ilyen megállapodást sikerült máris megkötni Békés megyében, az SZDSZ és a kisgazdák között (az adatokból kivehetően 2-2 jelölt mondhat itt le egymás javára). De ha sikerül is nyélbe ütni a pártok közötti megállapodást, akkor is kérdéses a ki- és lemaradt pártok híveinek magatartása. Mindenesetre a Medián Kft. felmérése arra figyelmeztet: az MSZP tábora jóval inkább hajlik az MDF, mint bármely más párt felé.

• Belföld