[Kisbali László]

Nyomtatóbarát változat

                             
Hogy kerül a bor a csizmába?

A környezetvédelmi törvény vitájában az egyik derék honatya nagy jelentőségű javaslatot tett. Hozzászólásában erőteljesen ostorozta a gyakorlatot, hogy hektószámra hoznak be hazánkba mindenféle cukros-szénsavas nyugati italt, holott itt van nekünk a jó magyar vörösbor. Ezt kellene innunk a buborékos szirupok helyett, hiszen a mi borunk finom is, hasznos is: a borfogyasztás emelkedése egyúttal a népegészség rohamos növekedését eredményezné. Amint általában is a régi magyar életformához kellene tartanunk magunkat. A szónok itt egy hirtelen ugrással áttért a borivó mediterrán népek dicséretére, de mi ide már nem követhetjük; amit hallottunk, már eddig is gyönyörű.

Szegény Coca, szegény Pepsi! Nem elég, hogy az ötvenes években a romlás szimbólumaivá váltak, most a magyar vörösbor állja útjukat. No, de úgy kell az imperialistáknak! A végén még cukros szénsavba fullasztanák az országot. Egyetértünk! A képviselő úr azonban, telve jó szándékkal, kissé meg is bántotta a magyar nemzetet. Miért lennénk mi csakis a bor népe? Ne gondolják azok a ravasz nyugatiak, hogy csak ők tudnak a cukorral bánni, ivóleveket készíteni. A mi hagyományaink roppant gazdagok; nemcsak lovas nemzet vagyunk, de a limonádé hazája is.

Ennek bizonyságául idézzünk most egy eredetileg 1826-ban megjelent művet, amely mutatja, milyen jeles tradíciók élnek nálunk. Szövegünk szerzője (1786–1864) nem akárki. Ő is mindenhez hozzászólt, ő írta az első magyar irányregényt, szervezte az első hazai takarékpénztárat, de most figyeljünk: szederegyletet is organizált. Nem volt hűtlen a borhoz sem: a Vörösmarty megénekelte nedű is az ő pincéjéből származott. És ezt is ő jegyezte meg: „Mennél több a czukor a mustban, annál jobb bort ad. Innen ha a mustba némellykor czukrot tennénk, kétség kívül jobb bort nyernénk.” Lehet, hogy az volt Vörösmarty szerencséje, hogy akkoriban a cukor valamivel drágább volt, mint a bor.

Mert a bor valóban nagyszerű ital! Még arra is jó, hogy a „lábakat a hidegtől meg-óltalmazzuk”: „Áztass egy ruhát erős égett borba, s pólyázd-be vele lábaidat, ezen felül pedig egy vagy két ív papirossal tekerd-be, s úgy húzd-fel a csizmáidat. Illy módon a leg-keményebb hideget is nap számra kiállhatod.” Látható, a bor még külsőleg is alkalmazható gyógyszer. Ráadásul rengeteg energia takarítható meg vele. A Parlamentben ezután nyugodtan be lehet szüntetni a fűtést. A képviselő urak hazai veresborral belocsolják kapcáikat, lábaikat pedig betekergetik a környezetvédelmi törvényjavaslat lapjaiba. Régi magyar szokás szerint.

Hasznos házi jegyzetek

„Citrom-port Limonádnak készíteni.

Facsarj czitromból négy lat tiszta levet, végy hozzá 12 lat czukrot, és tizenhat lat nehézségű bort. Mindezeket egy serpenyőben öszve vegyítvén, gyenge szén tűzön mind addig gőzőlögtesd, míg száraz formában nem mutatja magát. Ezt a serpenyőből kivakarván tégy hozzá négy lat Citrom hajhoz dörzsölt czukrot, s ezt amazzal jól öszvetörvén, dörgölvén, tedd egy tiszta dugós üvegbe. Ebből amidőn tetszik, tehetsz egy pohár vízbe egy vagy két kés hegynyit, a szerént, amint ízlésed kívánja, s kész úton vagy akárhol Limonádéd.

Száraz Limonádét csinálni.                                             

Egy font törött Cukorra nyólcz csep Citromolajat cseppentvén, három köntingnyi [1 könting = 1/4 lat] tisztított borkővel kell öszve dörgölni és vegyíteni. Ez az uton igen nagy hasznú por, mert egy pohár vízbe egy keveset tévén belőle, akárhol leszen Limonádéd.

Málna-nedvet (Szaftot) készíteni

Két ittze kifacsart málna-lévhez; huszonkét lat tört czukrot vévén, és fel-olvasztván, öntsd üvegekre, mellyeket hermeneutice (hogy semmi levegő hozzájok ne férhessen) szurkolj-be.

E szerént készíthetsz meggyből, eperből, baratzkból, almából, és szilvából Szaftokat.

Az Alkermes-nedvet pedig így készítsd: az alkermest [alkörmös: fürtös virágú dísznövény, többek között ételek színezésére] főzd-meg, és a levét szitán által-szűrvén, két ittze lévhez tégy fél font czukrot, s ismét főzd, míg megsűrűsödik. Ha meg-hűl, öntsd edényekre.

Egres vizet készíteni, szomjúság ellen.

Az egrest csutkájáról le-szedvén, törd-öszve, s ki-facsart levébe tégy czukrot, tűznél egy kevéssé főzd le, s a fövés vége felé tégy egy kevés czitrom reszelt haját-is közibe. Azután csak hamar vedd-el a tűztől, s meg-hűtvén, öntsd üvegre. Ezen lévből keverj egy keveset friss vízbe, s igen kedves savanyúságot fog neki adni, melly mind betegnek, mind egészségesnek kedves lészen.

Bort tisztává csinálni.

Egy jó darab Czukrot égess-meg vas tiszta serpenyőben, egy hosszas vékony zsatskóba fel-kötve ereszd a hordóba; negyed napra, míg a czukor elolvad, meg-tisztúl.

Nyúlós bort meg-javítani.

Jól be-dugván a hordót, mellynek egy kis híjja legyen, egynéhányszor hempergesd meg, hogy jól öszve-rázódjon, azután az aknáját fel-vévén egynéhányszor nyers húst rakj reá. A hús csupa penész lesz, de a bornak minden nyúlósságát el-veszi.”

???

• Ki beszél?