Skip to main content

Híradó-variációk

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Senki emberfia nem tudja, hogy miféle Híradókat látunk majd májustól a tévé két csatornáján. A sikeres „pályázati híradók” után néma csönd, csak az biztos – ezt a tévé elnöke sietett leszögezni –, hogy a pályázatnak nincs eredménye, ez nem olyan pályázat, amit elbírálnak.

A tévében többen úgy tudják, hogy a 2-es csatornán Betlen János készít majd Híradót a Bánó- és Orosz-féle csapat válogatott legényeivel és lányaival. Megkérdeztük tőle, ő mit tud erről.

Csak azt, hogy májusban holtbiztosan nem lesz Betlen-féle Híradó. Őt egyébként az Orosz József-féle csapat bízta meg képviseletével a várható megbeszélések során. Január 17-én az elnökkel egy 30 perces Híradóról és egy ezt követő 30 perces hírelemző műsorról, tehát összesen 60 percről tárgyaltak, ami 21 órától 22 óráig kerülne a műsorba. Pár nap múlva ez 40 percre olvadt, 21.30-tól 22.10-ig, február elején pedig 30 percre, 21.30-tól 22 óráig. A múlt héten bemutatott műsortervben 22 órától van egy 30 perces Híradó, de a Betlen–Orosz-féle csapat erre mindeddig nem kapott megbízást, s ha ma kapna, akkor sem tudna a semmiből májusra Híradót csinálni. De nem kapott. Pedig április 2-án, kedden is beszélt az elnökkel. Bánó is beszélt. A műsortervben szerepel egy 30 perces hírelemzés is, de Betlen Jánosékat erre sem kérték fel ez idáig.

A Bánó-féle és az Orosz-féle csapat is hónapok óta vár, s egyre kisebb az esély, hogy egybe lehet őket tartani a további várakozásra. Hiszen a rádiónál is új műsorok indulnak, stábok szerveződnek, és senki nem szeretne két szék között a földre esni. Mindent összevéve lassan elenyészik a kettes csatorna önálló Híradójának reménye.

Más tévés források úgy tudják, hogy az elnök most négy Híradót akar: egy délutáni önállót a 2-es csatornán, egyet 19.30-kor az egyesen, Pálfy G. vezetésével, majd a kettes esti Híradója következik a másik csapattal, s végül ismét Pálfy G.-é a késő esti Híradó, a mostani harmadik kiadás. Bányai intendáns úr ez utóbbi helyett importhíradót képzel.

Ebben a változatban is sűrű homály fedi, kikből áll a „másik csapat”, mikor tudják meg magukról, hogy ők azok, és mikor kezdik meg legalább az előkészületeket. Talán soha. Talán nem lesz két csatorna. Rózsa Péter például ezt tartja valószínűnek.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon