A hazai közvélemény a közelmúltig úgy tudta, hogy a mai Magyarországon – a cigányoktól eltekintve – csupán kis számban élnek nemzetiségek, illetve az itt élők bőséggel rendelkeznek kisebbségi jogokkal. A pártállami rendszer bomlása közepette a magyarországi nemzetiségek problémái is felszínre kerültek. E jogokat a közvélemény elvben többnyire elismeri, a nemzetiségi sérelmek emlegetésére azonban igen sokan reagálnak türelmetlenül. Különösen rossz néven veszik, ha a nemzetiségek képviselői a hazai kisebbségek helyzetét a határainkon túl élő magyarok helyzetével hasonlítják össze.
Lapunk már több vitatkozó írást közölt a kérdésről (Magyarországi nemzetiségi sérelmek; Válasz Féderer úrnak – 1990. március 3., Féderer úr jóvátételt követel? – 1990. április 6.). Az alábbi két írás a kisebbségi asszimilációval, a nemzetiségi intézmények és a nemzetiségi képviselet hiányával foglalkozik. Ez utóbbi probléma megoldására az SZDSZ törvényjavaslatot készít elő. A tervezet elfogadása esetén megteremti a lehetőséget arra, hogy a nemzetiségek arányuknak megfelelő számban és politikai akaratukat kifejezve titkos szavazással válasszanak képviselőket anélkül, hogy rákényszerülnének nemzetiségi hovatartozásuk deklarálására. A Tölgyessy Péter által kidolgozott javaslat ismertetésére visszatérünk. Hely hiányában nem közölhettük dr. Halabuk József válaszát Őri Tibor: Nemzetiségi helyzet nemzetiségi szemmel (1990. május 5.) című cikkére. Most jóvátesszük mulasztásunkat: a levél, amelyet rövidítve adunk közre, a nemzetiségi panaszokkal szemben széles körben megnyilvánuló fenntartásokat tükrözi.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét