Skip to main content

Beszélő hetilap, 24. szám, Évfolyam 2, Szám 26

(Andorfer Miklós) - Hack Péter: Kis János úrnak / Észrevételek Andorfer Miklós r. főhadnagy leveléhez

(Szólt szám, fáj fejem – megjelent a Beszélő 1990. május 12-i számában)

(Szebeni Angyalka): Gyermekáldás?!

–lt [Solt Ottilia]: Fehér László lovat lopott… Fehér Lászlót ott megfogták…

Eörsi János: A Föld: ismét tabu

Bauer Tamás: Apádütés van?

Ara-Kovács Attila: Koppenhága: régi változások, új követelések

A helsinki folyamat újabb emberjogi állomása

: Románia, Románia…

Szabó János: A tiszteletbeli bányász szelleme

Bányai Péter: Zaklatott gondolatok a bukaresti események margójára

Révész Sándor: Iustitia a cigányokra kancsalít

K. I. [Kiss Ilona]: Dzerzsinszkij megadta magát…

E. J. [Eörsi János]: Tagdíj és vagyon

„Itt megkérdőjelezik az MSZOSZ legitimitását!”

– eö – [Eörsi János]: A Liga nézőpontja

: [Önkéntes?]

: Hon a hazában

Imrich Fuhl: A magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete

Akikről megfeledkeztek

Urosevics Danílo: Példás, civilizált asszimiláció

dr. Halabuk József: Nemzet és nemzetiség

Bencsik János: Milyenek lesznek papjaink?

Köllő János: „Az enyém, a tied mennyi lármát szüle…”

(Két megjegyzés Bauer Tamás cikkéhez)

Rósa Géza: Gondolatok a paksi atomerőműről

(K. I.) [Kiss Ilona]: Csernobil

Tamás Gáspár Miklós: A pogány kurzus

Kisbali László: Kulcs a Lábtörlő Alatt

(Radnóti Sándor tanulmánykötetéről)

–ms–: „A nívó önmagában is irányzat…”

Perneczky Géza: Mire jó az orosz kaviár Nyugaton?

(Fort András): Egy borzalmas éjszaka (levél barátomnak)

– erősen finomított formában –

Andor Mihály: Türelmetlenségek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon