Skip to main content

Románia, Románia…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Kádár-rendszert saját kezelésű központjának bomlása számolta fel. Az egymással is harcban álló csoportok is észlelték, hogy a gazdasági bajok miatt az ország válság felé halad, és ezért felülről megtervezték a rendszer átépítését. Mivel azonban egymás közötti csatáik fontosabbak voltak minden másnál, felbomlasztották a vezetési központot, és ma ennek helyén demokratikus hatalmi központ áll: a nép által választott parlament és annak kormánya. Alatta a gazdaság változatlanul államgazdasági szervezet, és a helyi közigazgatás is a megelőző rendszer öröksége. Romániában a pártvezetés és főleg a hadvezetés jelentős része – úgy tűnik – az elmúlt év közepétől elhatározta Ceausescu személyi uralmának puccsszerű megdöntését azzal a szándékkal, hogy a válság felé tartó rendszert átmentsék. A Temesvárról kiinduló forradalom arra ösztönözte az államcsínyt előkészítő köröket, hogy bekapcsolódva a forradalom látszatával hajtsák végre a rendszert átmentő puccsot. A „személyi kultusz” szupervezetési központ felépítménye megszűnt, de Iliescu vezetésével maradt a Ceausescu-rendszer.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon