Kártyavár

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Az Ó utcai házkatasztrófa

[Zolnay János]: Stratégiák


Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a halálos áldozatot is követelő omlást. Elképzelhető, hogy a tavaly szeptemberi békásmegyeri katasztrófához hasonlóan most is gondatlanság okozta balesetről van szó. A terézvárosi bérház részleges pusztulása azonban azt is példázza, hogy folytatódik az átgondolatlan gazdálkodás az ingatlanvagyonnal.

A fővárosi kerületi önkormányzatoknak abban kellett dönteniük, hogy eladják-e a lakásokat, helyiségeket, vagy inkább kíséreljék meg az ingatlanvagyon hasznosítását piaci bérbeadás vagy vállalkozás által.



Az Ó utca 24. épületének privatizációja 1991-ben kezdődött, a ház 1992 novemberében vált többségi magántulajdonú társasházzá. Ekkor tartotta első ülését a társasház közgyűlése, ekkor adta át az IKV a ház kezelői jogát, és ekkor bízták meg a Minoritás Bt.-t ugyanezzel. Mára a 29 lakásból 22 lakást vettek meg a lakók, az önkormányzat azonban nemcsak a maradék 7 lakást tartotta meg, hanem az általános terézvárosi privatizációs gyakorlathoz híven egy önálló albetétként felvett pincehelyiséget is. Az egyik szenespincét még a tanácsi időszakban vette bérbe a Kozmosz Ipari Szövetkezet.

A privatizációt az önkormányzat megbízásából bonyolító Limes Rt. a társasház alapító okiratához „szakmai leírást” mellékelt, amely a lakások és helyiségek főbb adatain kívül semmiféle műszaki, statikai leírást nem tartalmazott. A lakók tudomásul vették, hogy anélkül kénytelenek megvásárolni lakásaikat, hogy akár az önkormányzat, akár az IKV, akár a Limes Rt. állagmeghatározó szakvéleményt készített volna a közel százéves épületről.

A Kozmosz a szenespincére szóló bérleti jogát 1993 tavaszán átadta a 93 Bt.-nek, a cserét később a polgármesteri hivatal is jóváhagyta. A 93 Bt. tavaly ősszel kétszer két hét időtartamra kért és kapott közterület-foglalási engedélyt a ház előtti járdaszakaszon, arra hivatkozva, hogy a bérbe vett pincehelyiséget lomtalanítani kívánja. A lakók elmondása szerint a következő hetekben az épület előtt nagyméretű konténereket cserélgettek. A 93 Bt. jócskán túlteljesítette eredeti tervét: becslések szerint mintegy 100 m3 földet távolított el a pincéből, ezzel feltehetőleg mintegy 80 centiméterrel mélyítve a talajt.

A lakók januárban lettek figyelmesek a falrepedésekre, ám a Minoritás Bt. nem állapított meg vészhelyzetet. Az építési iroda vezetője szerint a Minoritás Bt. az ilyen esetekben szokásos gipszpecsét felhelyezése helyett a tesztelésre alkalmatlan ragasztószalaggal próbálta kideríteni a repedések terjedését. A katasztrófát a 60 cm vastag középső főfal leomlása okozta.

A 22 lakástulajdonos úgy érezheti, nemcsak a ház szakadt rájuk, hanem a tulajdonosi felelősség is. Otthonuk elvesztése ellenére a lakók vételártartozása természetesen megmarad, bár a polgármesteri hivatal a lakóközösség kérésére időlegesen fel kívánja függeszteni a törlesztési kötelezettséget. Sokan az indítóösszeget is csak OTP-hitel segítségével tudták kiegyenlíteni. Ez azonban semmi ahhoz képest, hogy nekik kell állni az életveszély elhárításának, illetve az épület helyreállításának – vagy éppen bontásának – számláját is. Az építési osztály február 5-én kelt határozata arra kötelezi a lakókat, hogy 8 napon belül fejezzék be a közterületet, tehát az Ó utcát fenyegető életveszély elhárítását, és 120 napot ad a további munkák megkezdésére. A társasház közgyűlése a polgármesteri hivatalt kérte fel az életveszély-elhárító munkálatok finanszírozására.

A szerencsétlenül járt Ó utcai tulajdonosokon három dolog segíthetne.

Az épületet 69 millió Ft-ra biztosították a Providencia Biztosítónál, a biztosító azonban csak akkor hajlandó fizetni, ha az eredeti szerződésben foglaltak szerint „biztosítási káresemény” történt. Ilyennek minősülne például a szélvihar, elemi csapás, tűzvész, robbanás, csőrepedés, de sem a pincemélyítés, sem pedig a statikai hiba által bekövetkezett omlás nem szerepel a szerződésben. A biztosító csak akkor nyilatkozik, ha módja lesz a helyszínen vizsgálatot tartani.

A tulajdonosok feljelentést kívánnak tenni a 93 Bt., illetve a Minoritás Bt. ellen. A pereskedés azonban évekig eltarthat, és semmilyen garancia nincs arra, hogy az esetleg megítélt kártérítést ténylegesen be is lehet hajtani.

Az önkormányzat ideiglenes jelleggel lakásokat utal ki a rászorultaknak, és kész arra, hogy az életveszély elhárítását a lakók költségére elvégeztesse. Arról azonban egyelőre szó sincs, hogy a Jós utcai (békásmegyeri) robbanás esetét precedensnek tekintve bárki – a kerület, a főváros vagy a költségvetés – magára kívánná vállalni a helyreállítás költségeit.

A közeli napokban dől el, hogy helyreállítják vagy lebontják az épületet.