Nyomtatóbarát változat
Távküldési műhiba következtében sajnálatosan kimaradt egy fontos bekezdés a szeptember elsejei számban megjelent cikkemből. Ebben a következő gondolatot fejtettem ki:
Mi, magyarok, természetesnek tartjuk, hogy az ország területén élő szlovákok, németek, románok stb. a magyarországi politikai közösség részének tekintik magukat, s megijednénk attól, ha – ellenkezőleg, szlovákjaink a szlovák politikai nemzet, németjeink a Német Szövetségi Köztársaság, románjaink a romániai államnemzet részének vallanák magukat. Ezért úgy gondolom, hogy a reciprocitás szellemében a szlovák–magyar kiegyezés egyik alapfeltétele magyar részről, hogy a szlovákiai magyarok politikai hovatartozását azonos elvek illetékességébe utaljuk. Vagyis elfogadjuk, hogy ők a szlovákiai politikai közösség (államnemzet) részei. Ez volna a legfontosabb ellentétele annak a jogos magyar igénynek, amelyet a fenti cikkemben megfogalmaztam, vagyis, hogy Szlovákia együtt élő és egyenjogú „nemzetek” közös államaként építse fel magát.
De ha már tollat ragadtam, hadd említsem meg, hogy cikkem nyomtatott szövegébe egy értelemzavaró sajtóhiba is becsúszott. A 7. oldal második hasábjának alján lévő bekezdés első mondata helyesen így hangzik:
„Másodszor: a szóban forgó területeken élő magyar népességnek volt egy történetileg kialakult azonosulása a magyar államisággal, amelyet ugyan az 1918 óta eltelt háromnegyed évszázad meggyengített, de nem annyira, hogy ebből végül teljes azonosulás alakult volna ki – a szlovák állammal.”
(Párizs)
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét