Skip to main content

Ki füllent?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Vasárnapi Hírek január 21-i számában azt írta, hogy számos nyugati ország diplomatái aggodalmukat és csalódásukat fejezték ki az MDF tisztségviselői előtt bizonyos „félreérthető hangulatkeltések” miatt. Antall József, az MDF elnöke a január 22-én megjelent ellennyilatkozatában elmondta: „egyetlen nyugati diplomáciai szervezet… nem juttatott kifejezésre ilyen nyilatkozatot”, noha ő maga a múlt héten „számos külföldi állam- és kormányfővel, miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és nagykövetekkel találkozott”.

Szerkesztőségünk felhívta három nyugati ország nagykövetségét, hogy megtudjuk, mondtak-e véleményt Csurka István január 14-i rádiójegyzetéről a Magyar Demokrata Fórum vezetői előtt. Peter Harborne úr és Detlev von Berg úr, a brit, illetve az NSZK-nagykövetség munkatársai szinte egybehangzóan jelentették ki, országuk nem avatkozik más ország belügyeibe, ezért nem nyilvánítottak véleményt Csurka István írásáról. Tom Lynch úr, az USA nagykövetségének munkatársa ellenben azt mondta: Antall Józseffel az elmúlt hetekben nem találkoztak, de a Fórum vezető képviselői (senior representatives) előtt aggodalmuknak (concerns) adtak hangot Csurka István írása miatt.

Minden amerikai kisiskolás büszke arra, hogy George Washington soha életében nem hazudott. Vajon mi lehetett Washington véleménye a füllentésekről, a csúsztatásokról, az igazságot elfedő elhallgatásokról?

Vagy az MDF-nél nem is tudja az elnök, mit beszélnek vezető munkatársai az amerikai nagykövetség képviselőivel?








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon