Skip to main content

Beszélő hetilap, 3. szám, Évfolyam 2, Szám 3

(Molnár Imre): Kedves Feri!

: Kőszeg „úr”!

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Még egy reformerrel kevesebb…

Eörsi János: PiacMÉMelés

Élelmiszerárak

Tamás Gáspár Miklós: Szent Isten, Béla, a kommunisták ki akarnak lépni a saját kormányukból!

S. O. [Solt Ottilia]: „Moszkvában holnap bármi megtörténhet”

Andrei Schwatz: Szabadulni a bükkfanyelv közegétől

Szilágyi Imre: Lépéscsere

Jugoszláv közgazdászok vitája

Adam Michnik: Hangok Magyarországról

– szeg– [Kőszeg Ferenc]: Ki füllent?

Fényi Tibor: Gazdálkodj okosan!

Solt Ottilia: Hajh, kutyafáját, harcias legény!

: További egyetértés

Révész Sándor: A nevelőotthon és a rendőrség

II. Rácsháború

(pap): Jogérzet és igazságérzet

Dornbach Alajos: Az igazságtétel határai

Kőszeg Ferenc: „Maguk kiénekelték a sajtot a holló csőréből”

Beszélő-beszélgetés dr. Verebélyi Imrével, a Belügyminisztérium közigazgatási miniszterhelyettesével

Mizsei Kálmán: Jogalkotás – szépségtapaszokkal

: Vagyonügynökség – vagyonvédelem

Kemény István: Föld érték-levél

Szabó Gábor: Két intézkedés között

–t–a [Solt Ottilia]: Folytatásos szomorújáték a fővárosi hajléktalanokról

(2. rész)

Matern Éva: Kilakoltatás Budapesten is van!

(első rész)

Juhász Gyula: A második világháború

(Winston S. Churchill)

Iványi Gábor: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel!”

: Egy hír margójára

Csalog Zsolt: Amerikai csúcstechnológia – Kelet-Európáért

–lt [Solt Ottilia]: (Rá)fázunk

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon