A Nemzeti Vagyonügynökség felállításáról és az állami tulajdonban lévő termelőegységek hasznosításáról, illetve az állam vállalati kezelésben lévő tulajdonának védelméről intézkedő két törvénytervezetet a január 23-án kezdődött parlamenti ülésszakon vitatják meg a képviselők. Az előbbi tervezet intézkedik az ügynökség – korábban a szakszerűbben, de kevesebb pátosszal csengő Állami Vagyonalap névre kívánták keresztelni – felállításáról és feladatairól. A tervezet alapítói jogokkal ruházza fel a Nemzeti Vagyonügynökséget az államigazgatási hatáskörű vállalatok esetében, és intézkedik a tulajdonmegoszlásról az állami vállalatok egyéb kategóriáira (vállalati tanácsi, illetve közgyűlés által irányított vállalat). A tervezet egy még vitatott pontja egy éven belüli privatizálási szándék esetén lehetőséget adna a Vagyonügynökségnek önigazgató vállalatok államigazgatási hatáskörbe helyezésére. Balla Éva SZDSZ-képviselő módosító javaslata csak a parlamentet ruházná fel ezzel a joggal. A tervezet az ügynökség hatáskörébe tartozó állami vagyon eladása, illetve kezelésbe adása esetére nyilvános pályázat meghirdetését írja elő. Az állami vagyon védelméről intézkedő jogszabály is erre kötelezné az eladást kezdeményező vállalatot bizonyos értékhatár felett, vagy – ennek alternatívájaként – a Nemzeti Vagyonügynökség felé bejelentési kötelezettséget szab meg. Egyenlő értékű ajánlatok esetén mindkét törvénytervezet az el-, illetve bérbe adni szándékozott vállalat alkalmazottaiból alakult pályázó társaságot részesíti előnyben.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét