Vissza a főcikkhez →

A száz százalékban állami tulajdonban lévő IBUSZ Rt. tőkepiaci művelete egyszerre volt tőkeemelés, nyilvános (hazai és nemzetközi) részvénykibocsátás, tőzsdei bevezetés Budapesten és Bécsben, részleges privatizáció, ugyanakkor – a Vagyonügynökség színre lépésével – az aktív állami privatizáció első lépése, amely jelentős működőtőke-importtal is jár. A kibocsátott részvények 91 százaléka származott alaptőke-emelésből, a többi a meglévők eladásából.

Az IBUSZ a főrészvényesekkel még tavaly kialakította alaptőkéjének fölemelésére a koncepcióját, s szerződést kötöttek a Girozentrale Wien-nel. Decemberben a tartalékvagyon egy részének terhére 1,2 millió forintról 800 millióra emelték az alaptőkét.

A Vagyonügynökség idén, március 1-jei megalakulása után a következő célokat tűzte ki. Az IBUSZ tőkeellátottságát ne csak külföldi forrásból javítsák, elsőbbséget biztosítsanak a kisbefektetőknek és az alkalmazottak részvényvásárlásait, valamint az ügylet segítse a hazai tőkepiac kifejlődését, s vonják be a magyar bankokat a lebonyolításba, hogy a haszon ne csak a külföldi bankoknál csapódjon le. A Vagyonügynökség új pályázatot írt ki a külföldi forgalmazóra, de a Girozentrale új ajánlatánál jobb nem érkezett. A bécsi kibocsátást egyedül ez a bank szervezte, a hazait egy bankkonzorcium.

A Vagyonügynökség – mint már az állam tulajdonosi részének képviselője – májusban fölemelte 50 százalékkal, 1,2 milliárd forintra az alaptőkét, amit le is jegyzett és kifizetett. Így 1,2 millió 1000 forint névértékű részvény birtokosa lett. Ebből 40 ezret az IBUSZ dolgozóinak ajánlott föl, 440 ezret pedig nyilvános kibocsátásra.

Az IBUSZ várható jövedelme alapján határozták meg a kibocsátási árat. A Girozentrale-val 460-510 százalék között határozták meg a kibocsátási árat. A legnagyobb osztrák bank, a Creditanstalt ajánlata 250-300 százalék volt.

A végül 490 százalékban meghatározott árat annak alapján határozták meg, hogy ne legyen túlságosan magas, és preferálják a hazai kisbefektetőket (a két tőzsdén ugyanolyan áron kell kibocsátani a részvényeket). A Vagyonügynökség értékelése szerint az ár helyességét bizonyítja, hogy Magyarországon csak 20 százalékkal jegyezték túl a részvényeket, míg Bécsben negyvenszeresen. A túlságosan magas kibocsátási árfolyam, annak későbbi visszaesése pedig tőkevesztéssel járna, ami szűkítené a piacot.

Az ügylet tehát lényegében nem jelentette az állami vagyon eladását, de az állami részvények értéke sokszorosára – mintegy 8 milliárd forintra – emelkedett. A Vagyonügynökség kikötötte – a későbbiekre gondolva –, hogy egyetlen részvényes sem gyakorolhat 5 százaléknál több szavazati jogot, s ha az állam tulajdonosi részesedése legalább egyharmad, akkor a szavazati joga 51 százalék. Összességében magyar tulajdonban maradt a részvények közel 80 százaléka, miután az eladott részvényekből 184 ezer jutott magyar kézbe, 256 ezer külföldiébe, miközben az IBUSZ 2 milliárd fejlesztési forráshoz jutott.

• gazdaság